Külföldi hírek
A Bors (11.o.) Szerény zseni címmel mutatja be az olasz AC Milan labdarúgócsapatának világbajnok brazil játékosát, Ricardo Izecson dos Santos Leitét, vagyis Kakát, az idei Aranylabda nyertesét. A bulvárlap kiemeli, hogy a 25 éves világklasszis „mélyen hívő ember, példás családi életet él, és nincsenek botrányai, nem úgy, mint néhány aranyifjú kollégájának. Igazi példakép lehet a fiatalok előtt.” A bulvárlap idézi Kakát: „Mindent az Úrnak köszönhetek, ezért neki tetszően élek. Megtanultam, Isten dönti el, hogy megtörténik velem valami az életemben, vagy sem. Õ vigyázott rám, amikor hét éve eltört egy csigolyám, de nem bénultam le. Ezért amikor gólt lövök, mindig az égre mutatok, és megköszönöm neki.” A cikkből kiderül az is, hogy a jómódú családból származó Kaká az ENSZ élelmezési programjának nagyköveteként az afrikai országokban tapasztalható éhezés ellen küzd 2004 óta és számtalanszor adakozott már jótékony szervezeteknek. Tagja a Krisztus Atlétái nevű egyesületnek is.
Hazai hírek
A Népszabadság (A Mazsihisz… 3.o.), a Magyar Nemzet (A Mazsihisz… 4.o.), a Magyar Hírlap (Nem ebédel… 5.o.) és a Népszava (Nem fogadta el… 3. o.) is beszámolnak arról, hogy nyílt levélben hozta az államfő tudomására Feldmájer Péter elnök, Zoltai Gusztáv ügyvezető elnök és Schweitzer József nyugalmazott főrabbi, hogy a Mazsihisz vezetése nem megy el a Sándor-palotában immár hagyományosnak számító, a történelmi egyházakkal történő év végi találkozóra és ebédre, mert szerintük Sólyom László „megakadályozta a gyűlöletbeszéd-törvény mielőbbi hatályba lépését.” Ismeretes, hogy a köztárasági elnök november 13-án előzetes normakontrollra küldte a polgári törvénykönyv gyűlöletbeszéddel kapcsolatos módosítását, a kihirdetés helyett. A Mazsihisz vezetői szerint a honi zsidóság „hosszú évek óta várja, hogy jogszabályi tiltással akadályozzák meg a gyűlölködők hangjának felerősödését, a mind útszélibb és durvább szóbeli támadásokat a zsidóság és a többi kisebbség ellen. A parlament által elfogadott törvény, amely lehetőséget adott volna az ilyen gyűlölködő magatartást tanúsítókkal szembeni polgári jogi perek indítására, végre valóra válthatta volna várakozásaink egy részét. Az államfő aggályai között fontosabbnak tűnik a gyalázkodók vagyoni viszonyainak védelme, az esetleges nagyszámú pertől való megóvása, mint a megalázottak és megszomorítottak méltóságának védelme.” A Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) vezetője, Tari Sándor közölte: az államfő sajnálatát fejezte ki, amiért a Mazsihisz nem fogadta el a meghívását a történelmi egyházak vezetőivel való közös találkozóra. A KEH megítélése szerint a Mazsihisz levele nem indokolta meg kellően a program lemondását. Tari hangsúlyozta: az előzetes normakontroll kérése nem azt fejezi ki, hogy az egyes közösségeket sértő nyilvános kijelentések elleni fellépéssel nem ért egyet az államfő, hanem azt, hogy megítélése szerint a választott jogi eszköz az alkotmányos keretek között nem megfelelő. Tari utalt arra is, a közös ebéd célja, hogy annak keretében az egyházak az összetartozást és kölcsönös megértést fejezhessék ki évről évre, illetve a felekezeti vezetők elmondhassák álláspontjukat aktuális ügyekről, közérdekű kérdésekről a köztársasági elnöknek. Köves Slomó, az Egységes Magyarország Izraelita Hitközség rabbija elmondta: „Sajnálatosnak tartom, hogy ez idáig még nem született volna döntés, amely a törvényben szabályozná a gyűlöletbeszédet, ennek ellenére nem szerencsés a találkozó lemondása, ugyanis ilyen ügyekben a párbeszédet és az érvelést tartom járható útnak, nem a kapuk bezárását. Egy ilyen ünnepi találkozó esetében pedig nem a mindennapi sérelmeket kellene elővenni, sokkal inkább a helyszínen felvetni a problémákat, és közösen megoldást keresni.” Gilbert Ottó, aki 1948-ban az illegális cionista mozgalom tagja volt, leszögezte: „Felháborítónak tartom, hogy visszamondják ezt a meghívást. Ez a hozzáállás nem tükrözi a hazai zsidóság véleményét, ezzel a levéllel kiközösítik azokat az embereket is, akik nem értenek cseppet sem egyet a Mazsihisz állásfoglalásával.”
Magyar Kurír