Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (2.o.) Magyar borokat népszerűsít a bíboros címmel számol be arról, hogy Budapesten ünnepélyes keretek között aláírták a Prímási Borrend alapító nyilatkozatát, amelyet Erdő Péter bíboros hívott életre a magyar borkultúra fellendítésére. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke elmondta: legfőbb céljuk, hogy Magyarország legjobb borait a nemzetközi közvélemény még inkább megismerje. A tömegkommunikációban a borok megjelenését a borrend többi alapítója is segíti, köztük Lomnici Zoltán, a legfelsőbb Bíróság elnöke, Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke és Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke.

Ugyancsak a Magyar Nemzetben (10.o.) Muray Gábor A Tricollistól a löszmélyútig címmel írja le a Pannonhalmi Apátsági Pincészet világszínvonalú borfeldolgozójában szerzett élményeit. A cikkíró kiemeli: „Ezer év elszelelt, a bencések viszont hűek maradtak, többek között a rizlinghez. Végül is ketten maradtak: Isten és a bor, ahogy Várszegi Asztrik főapát úr szokta volt Hamvas Bélát idézni, a Tricollis, azaz a három domb (Pannonhalma régi elnevezése) ma világszínvonalú borfeldolgozó üzemet rejt az apátság tőszomszédságában. Mégis jó, hogy a Gál Tibor (Isten nyugosztalja) által vezérelt építkezés nem fejeződött be akkor, amikor gyakorlótanárként koptattam a bencés gimnázium folyosóját, hiszen a délutáni szabadidőt kihasználva mindennapos visszaeső lettem volna a türelmes Liptai Zsolt főborász árnyékában, valahol ott, ahol a kóstolást az arra megfelelő helyen lebonyolítják.” Muray Gábor közli azt is, hogy a pincelátogatásra a főapátság TriCollis Tárlatvezető Irodájában lehet jelentkezni a 0696/570-191-es telefonszámon. E-mail: tricol-lis[kukac]osb.hu Cím: Pannonhalmi Apátsági Pincészet, Pannonhalma, Vár 1. Telefon: 0696/570-171, e-mail: pinceszet[kukac]osb.hu

A Népszabadság (Óriási betlehem Szekszárdon… 23.o.) tudósítása szerint közel két hónapig, napi 15 órában dolgoztak az alkotók azon a – különböző faféleségekből készült – hatalmas betlehemen, amit ma avatnak föl Szekszárd főterén, a város karácsonyfája mellett. A két fafaragó népi iparművész, Törő György és veje, Töttösi Attila Vörös Gyula asztalos közreműködésével faragták ki a tíz – életnagyságú – betlehemi alakot: Máriát, Szent Józsefet, Jézust, a napkeleti bölcseket, a pásztorokat és az állatokat, a „rongyos istállócska” berendezésével egyetemben. Az ötször öt méter alapterületű, szalmával borított istállót fűzágakból fonták. Az alkotók úgy tudják, hogy az ország legnagyobb méretű faszobrait faragták ki a tolnai megyeszékhelynek, elsősorban a gyermekek örömére. A lapnak elmondták: a város a Gemencből származó faanyagot biztosította, ők maguk a temérdek munkáért egyetlen fillért nem kértek. Az évről évre bővítendő betlehemi életkép külön érdekessége, hogy az alakok más-más fából – tölgy, fűz, nyár, vörös, fűz, hárs, platán – készültek.

Magyar Kurír