Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Hírlap (8.o.) A remény jelenti a kiutat címmel számol be arról az általunk már tegnap közölt hírről (Lásd Megjelent XVI. Benedek második enciklikája című tudósításunkat – a szerk.), hogy megjelent a Szentatya új, sorrendben második enciklikája. Az orgánum kiemeli, hogy enciklikájában a pápa a remény négy helyét jelölte meg: az imát, a cselekvést, a szenvedést és az utolsó ítéletet.

Hazai és külföldi, magyar vonatkozású hírek

A Magyar Nemzet (8.o.) Identitását kereső euroiszlám címmel számol egy konferenciáról, amely az Európában élő muzulmánok identitásával foglalkozik. Rostoványi Zsolt iszlám-szakértő előadásában hangsúlyozta: inkább mozlimnak tartják magukat az iszlám világból érkezettek Európában, pedig mindössze harmaduk gyakorolja a vallását. A Corvinus Egyetem tanára szerint nem lehet monolit egységként kezelni a mozlimokat, akik számos szempont alapján, többek között származási helyük szerint is tagolódnak. A kutató ismertetett egy felmérést, amely szerint a nyugat-európai mozlimok nagy többsége vallása alapján határozza meg önmagát, miközben a többségi (keresztény) társadalom tagjai inkább a nemzetiséget helyezik előtérbe. Egy másik iszlám-kutató, N. Rózsa Erzsébet térségünk mozlim kisebbségével kapcsolatban leszögezte: az új EU-tagországok közül egyedül Bulgáriában van mérhető mozlim jelenlét, másutt elenyésző a számuk. Nyugati kutatók szerint Közép-Európában várható, hogy 10-15 éven belül ugyanúgy lesz mozlim kisebbség, akikkel együtt begyűrűzhet a szakértő szerint igen káros és veszélyes iszlámfóbia is. N. Rózsa Erzsébet szerint „Magyarországon az iszlám egy névvel írható le: Jumurdzsák.”

Ugyancsak a Magyar Nemzetben (Felröppenő lélekgalamb 15.o.) Õrfi József építész nyilatkozik, aki megtervezte és felépítette tavaly a Kós Károly Egyesület vándoriskolásaival, helybéliekkel, barátokkal a pilisszántói Boldogasszony-templomot, az idei nyáron pedig Kállósemjén–Újfaluréten egy elhagyatott tanyasi temetőben görög katolikus ravatalozókápolnát épített. Õrfi József tagja a Deminem-csoportnak, ők voltak azok, akik 2006 nyarán szigorúan építészeti gesztusként eltávolították a Szent István-bazilika közeléből a két műtehenet. Õ maga pedig a Magyarországért Egyesület képviseletében Makovecz Imre oldalán sokszor volt jelen a Kossuth téri tüntetéseken. Elmondta: „Országépítészet lett volna, ha sikerül. Azért alapítottuk az egyesületet, azért mentünk a térre, hogy a hatalmas nemzetközi sajtónyilvánosság előtt súlyt, színvonalat adjunk az eseményeknek a mértékadó magyar értelmiségiekkel. De azt tapasztaltuk, hogy valakik megelőztek minket. Minden, ami ott történt, beépített emberek közreműködésével, éppen a hatalom számára kezelhető keretek közt maradt. Ezért látszódhatott úgy, hogy a sok jó szándékú ember csak nevetséges ágáló. Ez ellen semmit sem tudtunk tenni. Ezért nem is mentünk az idén a Kossuth térre.” Õrfi József a kállósemjén–újfaluréti ravatalozókápolnáról elmondta: „Az alsó része koporsó formájú, amely a halált szimbolizálja, az efelett álló torony felső részén van a felszálló, a feltámadást jelképező lélekgalamb. Ebben a temetőben találtunk egy kis galambszobrot, amely bizonyára az egyik sírról eshetett le, valaki egy fa ágvillájába tette. Bele is nőtt az évtizedek alatt, amikor mi megláttuk, olyan volt, mintha a fa két ága a madár hátából nőtt volna ki. Ez a madár a fa foglya lett, de a mi lélekgalambunk szabadon röppen fel.” Az építész elmondta azt is, hogy a már elkészült szakrális épületek kapcsán megkeresték, hogy tervezzen újabb templomot Máriahalom külterületén, s ennek megvalósítását egy alkotóközösséggel együtt képzeli el.

Magyar Kurír