Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (4.o.) Bocsánatkérés húsz évszázadért? címmel beszámol arról, hogy Iványi Gábort, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség alelnökét tegnap a Mazsihisz kitüntette a Magyarországi Zsidókért elnevezésű díjjal. Iványi kijelentette: „A kereszténységnek bocsánatot kell kérnie mindazokért a bűnökért, amelyeket az eddig eltelt húsz évszázadon keresztül a zsidók ellen elkövetett.” A polgári napilap emlékeztet rá, hogy Iványi az SZDSZ parlamenti képviselője volt, jelenleg pedig a Wesley János Lelkészképző Főiskola rektora. A díjat Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető elnökének szavai szerint a „kirekesztés, a rasszizmus, az antiszemitizmus elleni töretlen fellépése, az Izrael iránti hűsége” elismeréseként kapta. Német László, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára Iványi kijelentésével kapcsolatban emlékeztetett rá: többek között a katolikus egyház itthon és másutt számtalan gesztussal kifejezte, hogy nem azonosul a bármely korban történt idevágó bűnökkel. A mostani pápa elődje, II. János Pál ünnepélyes alkalommal, 2000-ben, a jubileumi esztendő kapcsán követte meg mindazokat – külön megnevezve a zsidóságot –, akik ellen az egyház nevében valaha is bűnöket követtek el. A püspöki konferencia titkára utalt arra is, hogy Budapesten hasonló gesztus tanúi lehettünk tavaly szeptemberben, amikor is a zsidók mentéséért vértanúhalált halt Salkaházi Sára szerzetesnővér boldoggá avatását hirdették ki, a hazai főpásztorok által bemutatott, nagyszabású szentmisén. Az ünnepségen a kölcsönös kiengesztelődés testvéri hangján szólalt fel Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi.

A Heti Válaszban (A szeretet követe 10.o.) Mádl Dalma, a Szent Erzsébet Rózsája idei kitüntetettje nyilatkozik. Elmondta, hogy még az idén nagyon sok dolga lesz, „a legjobban talán december 15-ét várom, amikor Szombathelyre utazom a Brenner János-emlékév zárására. Õ nekem gyerekkori barátom volt, 1957. december 15-én gyilkolták meg.” Mádl Ferenc volt köztársasági elnök felesége szólt az általa létrehozott, szegény gyermekek középiskolai taníttatásáról gondoskodó alapítvány munkájáról is: „2005-ben, amikor lejárt az elnöki mandátum, és azon gondolkodtam, mit fogok ezentúl csinálni, Balog Zoltán hívott fel, hogy nekem ítélte a kuratórium a Polgári Magyarország Alapítvány kitüntetését, és az azzal járó egymillió forintot. Ebből a pénzből hoztuk létre az ’Istenadta Tehetség’ Kistelepülések Hátrányos Helyzetű Tehetséges Gyerekeiért Alapítványt. Ez lehetőséget nyújt néhány, nagycsaládban élő tehetséges gyermeknek, hogy bekerüljön középiskolába és kollégiumba. Mert szerintem a kollégiumi nevelés legalább olyan fontos, mint az oktatás. Ebben a tanévben hat gyerek továbbtanulását tudjuk segíteni vidéki egyházi iskolákban.”

A Magyar Hírlap (Szekszárdi advent 18.o.) hírül adja, hogy elkészült Törő György fafaragó alkotása, feltehetően az ország legnagyobb szabadtéri betlehemi szoborcsoportja, amelyet december 2-án vasárnap óvodások játékával avatnak fel Szekszárdon, a város fenyőfája köré szervezett, hagyományos Garay téri adventnyitón. A szobrok anyagát a város biztosította a gemenci erdő jellegzetes fáiból: a kisded tölgyfából készült, Mária alakját hársfából, Józsefét vörös fűzből, a három napkeleti bölcset platánból faragták. A szoborcsoportot kiegészíti két pásztorfigura, egy kisbárány és egy házőrző kutya is.

Magyar Kurír