Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadság (Új pápaválasztó bíborosokat… 7.o.) beszámolva arról, hogy XVI. Benedek pápa a hét végén tartott konzisztóriumon új bíborosokat kreált (lásd A békéért és az egységért imádság legyen legfőbb küldetésetek című, tegnapi tudósításunkat – a szerk.), kiemeli, hogy a Szentatya a Rómába szólított összesen 143 bíborost „alázatra intette – hatalom, siker és az egyházban remélt karrier helyett.” A baloldali napilap szerint komoly aggodalmat keltenek Rómában az egyre erősödő pünkösdista mozgalmak. Ezzel kapcsolatban Walter Kasper bíboros, a Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsának elnöke így fogalmazott: „Ne azt kérdezzük, hogy mi a baj a pünkösdistákkal, inkább azt, hol vétünk mi a pásztori munkánkban, és lelkileg újuljunk meg.”

A Magyar Hírlap (Szolidaritást és bizalmat ígért… 7.o.) röviden ismerteti az új lengyel kormányfő, Donald Tusk parlamenti expozéját. A Polgári Platform vezetője az ellenzék felé fordulva II. János Pál 1999-ben elhangzott szavait idézte: „Nincs szabadság szolidaritás nélkül, de nincs szolidaritás szeretet nélkül.”

A Magyar Nemzet (9.o.) Washington imperializmusa címmel idézi Rowan Williams canterbury érseket, aki a napokban azt mondta: „agresszívabb imperialista politikát folytat az Egyesült Államok most, mint a brit birodalom tette legsötétebb napjaiban.” Az érsek bírálta Washington mindenhol befolyásra törekvő küldetéstudatát, és felszólította az Egyesült Államokat, hogy kezdjen nagyvonalú segélyprogramba mindazokban az országokban, amelyeket tönkretett.

Hazai és külföldi, magyar vonatkozású hírek

A Népszavában (7.o.) Bihari Tamás Spanyol etikett címmel üdvözli, hogy a spanyol katolikus egyház bocsánatot kért az 1936 és 1939 közötti polgárháborúban a köztársaságiak ellen elkövetett bűnökért. A cikkíró ezzel kapcsolatban megjegyzi: „A magyar keresztény és keresztyén egyházak vezetői éppen a Szent István halálának 900. évfordulójára szervezett Eucharisztia-évében, 1938-ban szavazták meg a parlamentben az első zsidótörvényt, amellyel megkezdődött magyar állampolgárok, közöttük sok katolikussá, kereszténnyé lett zsidó honfitársunk jogfosztása, amely a haláltáborokba vezető út első lépése volt. Bocsánatkérésről eddig nem esett szó. Talán a spanyol etikett példát mutat.” (A Magyar Katolikus Püspöki Kar és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa közös nyilatkozatban kért bocsánatot „Isten színe előtt” a holokauszt idején elkövetett mulasztásokért, lásd 1994. december elsejei számunkat – a szerk.)

A Népszabadságban (3.o.) Ónody-Molnár Dóra A legvédtelenebbek címmel emlékeztet rá, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) a napokban adott ki közleményt, amelyben a bejegyzett élettársi kapcsolat ellen tiltakozik, mert úgy ítéli meg, hogy a polgári törvénykönyv módosítása „veszélyes támadás a család ellen.” A cikkíró hozzáteszi: „… önmagában a család sem jelent garanciát. Családi környezetben fordult elő, hogy egy kétéves kisfiút harci kutyák téptek szét, egy kislányt a nagyapja megerőszakolt, és tudjuk jól: a gyerekek több fizikai bántalmazást szenvednek el családon belül, mint kívül.” A szerző kifejti: „Választások idején hangzatos szónoklatokban, kormányalakításkor nemzeti stratégiában kötelezi el magát a gyerekek mellett a politikus. Miközben előírásokat eszelnek ki a lámpakapcsolók kötelező lejjebb szállításáról, a fővárosban az idén megszűntek az úgynevezett hetes bölcsődék és óvodák. Azok az intézmények, amelyek a túlélés érdekében éjjel konyhákon mosogató, nappal feketén takarító szülők gyerekeire vigyáztak hétfőtől péntekig, és évente néhány százmillióért talán az utolsó esélyét jelentették családok egyben maradásának. A baloldal éppoly néma maradt, mint a szolidaritást újabban felfedező jobboldali ellenzéke, vagy a családok védelmében gyakran szót emelő egyház. A védtelenek közt a legvédtelenebbek érdekében nemhogy aláírásgyűjtésre, még egy közleményre vagy körlevélre sem futotta.”

A Magyar Nemzet (Másként gondolkodók… 14.o.) tudósít a Magyar Írószövetség Bajza-szalonjában rendezett fórumról, amelyen Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész, az MDF egyik alapítója beszélgetett Áder Jánossal, az Országgyűlés fideszes alelnökével, aki a szakkollégiumi mozgalomhoz kapcsolódó politikai eszméléséről és a példának tekintett lengyel ellenállásról elmondta: meghatározó élménye volt, amikor a rendkívüli állapot bevezetése után, 1983-ban Gdanskban résztvevője lehetett Orbán Viktorral és Kövér Lászlóval együtt egy pápai misének. Az egymillió ember részvételével zajló szertartás a helyszínre csempészett ellenzéki transzparensek kibontásával politikai tüntetéssé alakult át, amelynek végén a rendőrök számtalan embert megvertek. Ehhez hasonló, tömegereket felölelő társadalmi mozgalom Magyarországion nem volt.

A Magyar Hírlap (Testté vált hittitok 17.o.) közli, hogy Mysterium Carnale – Testté vált hittitok címmel holnap délután öt órakor Németh Péter Mikola verseskötetét Jelenits István irodalomtörténész, szerzetes, piarista tanár mutatja be az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán. A kötet vizuális költeményeit kiállításon mutatják be, közreműködik Szabados György.

Magyar Kurír