Napi sajtószemle

A Hetek (12-13.o.) Nem lehet bezárni – Gospel az életért főcímű és Terjed a kereszténység alcímű, kétoldalas összeállítása Samuel P. Huntingont idézi, aki A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása című könyvében azt jövendölte, hogy „Hosszú távon Mohamed lesz a befutó”, vagyis a XXI. században a világvallások közötti versenyből az iszlám kerül ki győztesen. Megemlíti a Hetek azt is, hogy az iszlám országok propagandája és a nyugati sajtó jelentős része is azt igyekszik sulykolni, hogy a muzulmán országokban nincs értelme és nem is tanácsos a kereszténységről beszélni. Ezt látszott igazolni szeptemberben az afgán terroristák fogságába esett dél-koreai missziós csoport kálváriája is, amelyből az áldozatok kerültek ki megszégyenülve. A médiahírek árnyékában azonban egyre több információ érkezik arról, hogy mind több iszlám országban meglepően gyorsan terjed a keresztény hit. Az új jelenséget Joel Rosenberg amerikai újságíró mutatta be Epicentrum című – hamarosan magyarul is megjelenő – könyvében. Eszerint a Közel-Keleten ma több muzulmán tér át a keresztény hitre, mint a történelem során bármikor. Sokáig úgy látszott, hogy a korai kereszténység egyik legsikeresebb missziós területének számító Észak-Afrika az iszlám terjedése után teljesen elveszett a kereszténység számára. Rosenberg könyvéből azonban kiderül: ez a helyzet – elsősorban a független, protestáns evangéliumi keresztény irányzat erősödésének köszönhetően – kezd megváltozni. Szudánban például 2000 óta több mint egymillió szudáni tért meg Jézushoz, pedig 1956-ban, amikor az ország elnyerte függetlenségét, még csak alig néhány ezer keresztény élt ott. Marokkóban pedig az elmúlt években 25-40 ezer muzulmán lett kereszténnyé. A marokkói kormány óvatosan nyitott a külföldi – elsősorban amerikai – evangéliumi keresztények felé, hogy bizonyítsa vallási nyitottságát. Engedélyezik Bibliák és más keresztény irodalom bevitelét és terjesztését az országban, és legutóbb Marrakesben 80 ezer fő részvételével szabadtéri gospel-koncertre is sor kerülhetett. Ahmed Abaddi, VI. Mohamed marokkói király vallásügyi megbízottja Rosenbergnek azt mondta, hogy az uralkodó szeretne kapcsolatokat kiépíteni az Egyesült Államokban élő keresztényekkel, mivel meggyőződése, hogy az igazi Amerikát nem Hollywood és a pornográfia, hanem ők képviselik. Abbadi szerint ugyanakkor a muzulmánok áttérése nagyon érzékeny kérdés az országban, mivel történelmi tapasztalataik vannak az erőszakos hittérítésről. A Hetek azonban arra is utal, hogy nem mindenütt kezelik ilyen toleránsan a keresztények számának növekedését, így például a Marokkóval szomszédos Algériában, miután az elmúlt években több mint 80 ezren váltak Krisztus követőivé, az iszlám vallási vezetők olyan riasztónak tartották ezt, hogy 2006 márciusában az algériai kormány rendeletben tiltotta meg a muzulmánoknak a kereszténységre való áttérést, sőt még azt is, hogy a kereszténységről tanuljanak. Két és öt év közötti börtönbüntetésre, valamint 5 és 10 ezer euró közötti bírságra számíthatnak azok a keresztények, akik a hitükről beszélnek, és muzulmánokat akarnak rávenni arra, hogy más vallást válasszanak. Még ahhoz is a kormány engedélye szükséges, hogy a keresztények magánházakban találkozhassanak egymással. Bemutatja a hetilap Helen Berthane eritreai gospel-énekesnőt is, aki háromévi kálvária után lányával együtt Dániában telepedett le. A nagy népszerűségnek örvendő énekesnőt ugyanis az eritreai hatóságok arra akarták rávenni, hogy tagadja meg keresztény hitét, s miután erre nem volt hajlandó, mindent elkövettek, hogy ellehetetlenítsék, fizikai kínzásoknak is alávetették.

A Magyar Hírlap (14.o.) Zene a képben címmel számol be arról, hogy egy olasz zeneszerző és számítógépes szakember, Giovanni Maria Pala azt állítja: Leonardo da Vinci zenei jegyzeteket kódolt Az utolsó vacsora című festményébe, és ezzel egy különleges rekviemet hagyott az utókorra. Az elrejtett zene című könyvében a kutató azt is leírja, hogy milyen utalásokból fejtette meg a lefestett zene ritmusát és az egyes hangjegyek időtartamát.

Magyar Kurír