Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszava (2.o.) Horvát püspökök ne politizáljanak a szószékről címmel idézi Marin Srakicot, a Horvát Püspöki Konferencia elnökét, aki egy televíziós interjúban kijelentette: „a katolikus egyház nem áll a kormányzó Horvát Demokratikus Közösség oldalára a november végén megrendezendő parlamenti választás előtt.” A püspök hozzátette: a papok szentbeszédeiket nem használhatják fel arra, hogy politikai szólamokat hangoztassanak. „Õk nem politikusok, hanem lelkipásztorok. Ha az egyháznak valami mondandója van a politikáról, a papok csak azt mondhatják, amit a püspökök eldöntöttek. Mi azonban a híveknek sosem sugalljuk majd, hogy egyik vagy másik pártra voksoljanak. Csak a keresztény kritériumokat soroljuk fel, hogy aztán ennek alapján döntsék el, melyik politikai erőt választják” – mondta Marin Srakic. A Népszava megjegyzi: a nyilatkozat előzménye, hogy Stjepan Mesic horvát elnök bírált egy horvát főpapot, mert szerinte beavatkozik a választási kampányba. Srakic püspök erre így reagált: a politika nem kizárólag a politikusok színtere, az államfő nem megfelelően kezelte a kérdést.

Hazai és határon kívüli hírek

A Heti Válasz (Utolsó üzenet 22-23.o.) hozza a közelmúltban elhunyt Csiha Kálmánnal nem sokkal a halála előtt készített interjút, amelyben a volt erdélyi református püspök figyelmeztet: „Borotvaélen táncol Magyarország, ha nem is akar a kérdéssel szembenézni. Mi lesz a sorsa, honvesztés vagy új honfoglalás? A magyarság ezeregyszáz évvel ezelőtt letelepedett a Kárpát-medencében, és aztán a történelem során, bár újra és újra talpra állt, honvesztések sorozata következett. A tatárjárás, Mohács, Trianon. Mégis most jött el a legnagyobb honvesztés ideje. Korábban elbuktunk csatákat, elvettek területeket, most azonban a magyarság lelkét veszítette el. Ez a legveszélyesebb támadás… A legutóbbi súlyos honvesztés a 2004. december 5-ei népszavazáskor következett be, amikor az anyaország magyarjai megtagadták a testvéreiket. Lélekben elveszítették őket.” Devich Márton interjúkészítő közbevetésére – „Ha a magyarországi templomos nép elmegy a december 5-ei népszavazásra, és igennel voksol, más lett volna az eredmény. De nem tette. A vallásos emberek hogyan kerülhettek a lélekvesztés útjára?” – Csiha Kálmán azt válaszolta: „Egyrészt megtévesztették őket, másrészt a templomosok közül is sokan vannak, akik vallásosnak mondják, gondolják magukat, de nem követik Jézus Krisztust!... Az egyháznak talán másként kellene dolgozni, evangelizálni. De meggyőződésem, hogy a nemzetet egyedül az egyház tudja megmenteni. Csak Jézus Krisztus evangéliuma állíthat talpra, adhat hűséget, becsületet, szeretetet. Ha nem ébred fel a magyarság, végleges honvesztés lehet a sorsa. Most úgy vagyunk, mint a bibliai példázatban az az ember, aki elindult Jeruzsálemből, a ’békesség városából’ Jerikóba, az ’illatos városba’, de rablók kezébe esett, akik megverték. És most ott fekszik kirabolva, félholtan az úton. Vajon ránk talál az irgalmas szamaritánus? Megkönyörül rajtunk az Isten?” – tette fel utolsó interjújában a kérdést a református püspök, hangsúlyozva, hogy az egyháznak a misszióra és az oktatásra kellene helyezni a hangsúlyt: „A lelkipásztoroknak családokat kellene látogatni, az egyháznak pedig jó lenne határozottabban kiállni bizonyos kérdésekben. Például az abortusz elítélésében. Nem a társadalom szekere után kell szakadni, hogy felvegyen a saroglyába, hanem a társadalom előtt kell menni. Ki kell mondani, hogy az abortusz a lelkiismeretünk és a hitünk szerint gyilkosság. És vállalni ennek következményeit. A gályarabok is vállalták a sorsukat.”

A Magyar Hírlap (18.o.) A világ szívének közepe címmel készített összeállítást arról, hogy november 17. és 20. között négynapos ünnepséget szervez Zsámbékon az Árpád-házi Szent Erzsébet Alapítvány a magyar királylány és türingiai fejedelemné születésének 800. évfordulója alkalmából. Aukció is lesz, mégpedig a helyi diákok támogatására. Többek között lehet licitálni egy focilabdára, amelyet az Aranycsapat még két élő tagja, Grosics Gyula és Buzánszky Jenő láttak el kézjegyükkel; kiváló borokra, köztük egy Király Lőrinc által felajánlott, 1981-es évjáratú tokaji aszúra. A Koller Galéria Szőnyi István és Szalay Lajos képeit, valamint dísztárgyakat ajánlott fel. Meg lehet vásárolni Melocco Miklós ez alkalomra készített Szent Erzsébet Rózsák csodája című művét is, akárcsak különböző szerzők által dedikált könyveket: Csoóri Sándor Futás a ködben c. kötetét, Kányádi Sándor verseskötetét, Jankovics Marcell és Fábry Sándor műveit. Az Árpád-házi Szent Erzsébet Alapítvány létrehozásának egyik kezdeményezője, Melocco Miklós a lapnak elmondta: „Azért Szent Erzsébetet választottuk névadónak, mert ő példát mutatott az egész emberiségnek a jótékonykodás területén.” Az alapítvány célja, hogy ösztöndíj formájában segítse a zsámbéki és töki diákokat közép- és felsőfokú tanulmányaik végzésében. Az ösztöndíjra minden tíz évnél idősebb töki és zsámbéki fiatal pályázhatott. Eredményt november 19-én, Szent Erzsébet napján hirdetnek, az idén először. Melocco Miklós hangsúlyozta: azért kell alulról jövő kezdeményezésekkel támogatni a tanulni akaró fiatalokat, mert bizonyos körök nem hiszik el, hogy manapság az is nyomasztó gond egy diáknak, hogy a buszbérletét ki tudja fizetni, a tandíjról nem is beszélve. A Kossuth-díjas szobrász szerint manapság hiába szedik be a magas adókat, mégis mindenért a népnek kell fizetnie. „Rengeteg felajánlást kaptunk az aukcióra. Borbás Mária műsorvezető pedig ingyen vállalta az esemény levezetését. Reméljük, hogy többen is szívükön viselik a hazai oktatást, és támogatják majd alapítványunkat a kiállított alkotások megvásárlásával.”

A Magyar Nemzet (14.o.) Művészek a templomért címmel közli, hogy Zuglóban a Kassai téri Szent Lélek-templomért (XIV., Kassai tér 34.) november 17-én, szombaton este fél héttől jótékonysági műsort ad Budai Ilona, Petrás Mária, Pomázi Zoltán és Tolcsvay Béla énekművész, Császár Angela és Nemcsák Károly színművész, valamint a Misztrál együttes.

Magyar Kurír