Külföldi hírek
A Magyar Hírlap (Vajon merre tart… 7.o.) közli az Echo TV Befejezetlen múlt című műsorának közelmúltbeli adását, amelyben Kun Miklós egyetemi tanár Kapronczay Károly történésszel és Tálas Péter politológussal beszélgetett a lengyelországi választások tanulságairól. Kapronczay Károly roppant érdekesnek mondta, hogy a lengyel katolikus egyház egyik meghatároz személyisége, II. János Pál egykori titkára két nappal a választás előtt fogadta Tuskot. Ezzel lényegében mellé állt.
Hazai hírek
A Magyar Hírlap (Ezeresztendős püspökség… 19.o.) riportjából kiderül: a Pécsett az előző évtizedben elindított felújítási munkálatok pénz hiányában megrekedtek a bazilika negyedik tornyának rekonstrukciójánál, az épület tövében a lehulló kődarabok miatt jelenleg is balesetveszélyes állapotok uralkodnak. A Mayer Mihály vezette pécsi püspökség most abban reménykedik, hogy jövő tavasszal újra folytatódhat a renoválás, amelyre már több éve keres mindhiába forrást a 2009-ben alapításának ezredik évfordulóját ünneplő Pécsi Egyházmegye. A Pécs egyik nevezetességének számító bazilikán az 1891-es felszentelés óta csak a XX. század végén végeztek javításokat. Az 1997 óta, kisebb megszakításokkal végzett munkálatok alatt négy tornyából három megújult, kicserélték előpatinásított rézből készült tetőzetét, s megszüntették a korábbi, a belső festett falfelületeket is megrongáló beázásokat. Kóbor Miklós egyházmegyei főépítész a lapnak elmondta: a negyedik toronnyal kapcsolatos munkálatok még hét hónapot vennének igénybe, s legalább kétszázmillió forintba kerülnének. A homokkőből épült templom építőanyagának természetes elhasználódási ideje lejárt, ezért mostanában is darabok hullanak alá a toronyból, balesetveszélyes körülményeket teremtve a bazilika környezetében. A helyreállítás után is maradnak elvégzendő feladatok, hiszen a több helyen sérült, legutóbb csaknem húsz éve felújított déli tetőzetet is az eredeti állapotoknak megfelelően kellene helyreállítani. Emellett a korábbi beázások nyomainak eltüntetésére további százmilliót kellene költeni. Garadnay Balázs általános püspöki helynök elmondta: „Az egyházmegye nem tud felvállalni ekkora pénzügyi terhet, így felvettük a kapcsolatot a várossal és a kulturális tárcával, a tárgyalások folynak.” A lap megjegyzi, hogy a nemzeti értéknek számító bazilika felújítása nélkül a pécsi püspökség 1000. évfordulójának ünnepe is meglehetősen furcsára sikeredne. Ráadásul a 2009-es, vallás évére keresztelt esztendő vezetné fel az Európa kulturális fővárosa 2010-es ünnepi rendezvényeit.
A Magyar Nemzetben (7.o.) Joó István A filozófus csasztuskája címmel reagál Gábor György egyik, Népszavában megjelent cikkére, amelyben a történelmi egyházakat rendszeresen támadó vallásfilozófus kifogásolta, hogy miközben Bölcskei Gusztáv református püspök, a zsinat lelkészi elnöke az utóbbi időben többször is bírálta a Gyurcsány-kormányt, nem emelte fel szavát a kormányellenes tüntetések agresszíven skandáló maroknyi, szélsőséges csoport ellen. Joó István szerint nem derült ki, hogy a vallásfilozófusnak mivel van több baja, „Azzal-e, hogy Bölcskei Gusztáv fölemelte szavát a miniszterelnök hazugságbeszéde ellen, valamint a fagykárt szenvedő, de állami szolidaritásra nem lelő gazdák mellett? Vagy azzal, hogy nem foglalkozik olyan periferiális jelenségekkel, amelyek fölnagyítása kizárólag a csávába került kormánypártoknak jönne jól? Azt hiszem, inkább az előbbi nem tetszik Gábor Györgynek… A vallásfilozófus elfogultságánál egyébként csak fantáziája bőszebb: azt szeretné, ha a református püspök egy orálisszex-ajánlaton kapott katolikus papot is kritikus szavakkal illetne. Persze szintén a kormányfő bírálata helyett. Egy bizonyos vidéki, egykor volt Feri atyát az ország első Ferije helyett. Akit ugyebár kéjes hazugságon kaptak, hogy aztán tovább regnáljon és hazudhasson millióknak. Mi is itt a Gábor György-i ajánlat célja? Nem az, hogy egy vagy két, papként megbukott személy alapján feketítsenek be és némíthassanak el egész egyházakat?” Joó István felidézi, hogy 1946 júniusában Ravasz László református püspököt meglátogatta Mindszenty József hercegprímás. A református zsinati és konventi elnök emlékirataiban feljegyezte a bíboros szavait: „Még keserűbben panaszkodott azért, hogy az egyház rovására írt ellenforradalmi megmozdulásokban és kísérletezések terén mennyi az agent provocateur-ök munkája, mennyi a politikai rendőrség által kikényszerített propagandaanyag s mennyi a tudatos rosszhiszeműséggel felhasznált egyházellenes politikai hadjárat.” Ravasz László tanúsítja, hogy már 1948-ban is azzal támadta a baloldal a református vezetést, hogy a „politikai katolicizmus segélycsapata.” Joó István tanulságként megjegyzi, hogy mennyire Rákosi Mátyás öröksége a tömegmanipuláció fegyvere.
Magyar Kurír