Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadság (7.o.) Bukott újnáci provokáció Prágában címmel számol be arról, hogy a hétvégén négyszáz szélsőségest állítottak elő a cseh fővárosban, amikor a rendőrség antifasiszta aktivistákkal megakadályozta, hogy az iraki háború elleni tiltakozás ürügyén antiszemita provokációk történhessenek Prága zsidó negyedében a kristályéjszaka évfordulóján. A lap kiemeli, hogy neves baloldali politikusok, más értelmiségiek és Miroslav Vlk, Prága bíboros érseke a régi prágai zsidó temető és a felújított zsinagóga előtt álltak őrt, személyes jelenlétükkel fejezve ki tiltakozásukat a bejelentett antiszemita provokáció miatt.

Ugyancsak a Népszabadságban (3.o.) Szilvássy József A prágai példa címmel leszögezi: „A cseh politikusok, egyházi személyiségek, jeles értelmiségiek, egyszóval a cseh társadalom magatartása követendő példaként szolgálhat arra, miként lehet egyértelmű politikai kiállással és fajsúlyos társadalmi aktivitással feltartóztatni a barna és egyéb veszedelmet.”

A Népszavában (13.o.) Rónay Tamás Pio atya, a rejtélyek szerzetese című írása szerint Olaszországban rég kavart olyan nagy vihart egy könyv, mint a 44 éves történész, Sergio Luzzatto közelmúltban megjelent könyve, a „Pio atya: Csodák és politika a XX. század Olaszországában” A szerző „nem kevesebbet állít, miszerint az olaszok által Assisi Szent Ferenc lelki utódjának tartott Pio atya maga okozta a testén megjelent stigmákat. Luzzatto úgy vélekedett, hogy Pio atya karbolsavval okozta magának a sebhelyeket. Munkája azt sugallja, hogy a kapucinus szerzetes nem szent volt, hanem megtévesztette a híveket. Mindezt egy Vatikánban megtalált, s eddig nem ismert dokumentumra alapozza. Egy foggiai gyógyszerész, bizonyos Maria De Vito szerint az atya négygrammnyi karbolsavat vett tőle, de arra kérte, ne szóljon az esetről senkinek. Sebek sterilizálására használja – indokolt a szerzetes. A könyv megjelenését követően hatalmas tiltakozóhullám indult a világban. A katolikus egyház visszautasította a vádakat, közölvén: nyilvánvaló, hogy a savat valóban sebek sterilizálására használta fel, hiszen rendjében ő foglalkozott egészségügyi kérdésekkel. Mindamellett ekkor pusztított a spanyolnátha-járvány, s sokakat kellett beoltani a gyilkos kór ellen. Mivel Itália súlyos orvoshiánnyal küzdött, Pio atya is igyekezett segítséget nyújtani. Az egyesült államokbeli Katolikus Liga tiltakozott Luzzatto ’tendenciózus és diszkriminatív áltudománya’ ellen. Luzzatto a Vatikáni Rádióban bizonygatta: nem Pio atya szentségét kívánta megkérdőjelezni. Feladata nem az volt, hogy megítélje: a szerzetes valóban csodákat hajtott-e végre, s stigmái voltak-e vagy sem. Azt akarta bemutatni, hogy az atya milyen körülmények között élt, s mi válthatta ki az őt övező hatalmas népszerűséget.” Rónay megjegyzi, hogy a nagy visszhangot kiváltott könyv megállapításai nem teljesen újak. A cikkíró szerint Pio atya „alighanem a katolikus egyház legrejtelmesebb szentje.”

Hazai és külföldi, magyar vonatkozású hírek

A Magyar Nemzet (2.o.) néhány sorban számol be arról, hogy a zsidó-keresztény összefogásért rendeztek hangversenyt tegnap a Dohány utcai zsinagógában, Schweitzer József országos nyugalmazott főrabbi és Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek fővédnökségével. Az eseményen részt vett Sólyom László államfő és felesége is.

A Magyar Hírlap (Matolcsy… 3.o.) tudósítása szerint szombaton Balatonszárszón vitatták meg jövő évi terveiket, feladataikat a Protestáns Újságírók Szövetségének tagjai. Az evangélikus konferencia- és missziótthonban Matolcsy György volt gazdasági miniszterrel, a Fidesz nemzetstratégiai műhelyének vezetőjével és Csepregi Andrással, a kulturális minisztérium egyházi kapcsolatokért felelős titkárával beszélgettek a megjelentek aktuális közéleti kérdésekről.

A Népszabadságban („Nincs annyi időm…” 5.o.) Kati Marton újságírónő, az ismert amerikai diplomata, Richard Holbrooke felesége nyilatkozik, akinek a szülei az ötvenes években megjárták a kommunista börtönöket. A szülők a forradalom kitörésekor kiszabadultak, majd november 4-én az amerikai nagykövetségre menekült a zsidó származású család – az újságírónő anyai nagyszülei Auschwitzban haltak meg –, ahová Mindszenty József hercegprímás, bíboros is. Kati Marton elmondta: „A nagykövetségen más gyerek nem is volt, csak a nővérem és én. A bíboros minden este megáldott minket. Azért hívott misézni, mert mi képviseltük számára a magyar családot. Katolikus nevelést kaptam. Ma már kevésbé vagyok vallásos, de gyerekkoromban még nagyon az voltam. Rengeteget imádkoztam szüleim szabadulásáért, és amikor végre így lett, biztosra vettem, hogy az imáim hatására történt.” Az interjúból megtudhatjuk azt is, hogy Kati Marton legújabb könyvében kilenc zsidó származású magyarról – Robert Capa, Alexander Korda, Kertész András, Kertész Mihály, Neumann János, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő, Arthur Koestler –, „akik megváltoztatták a világot.”

Magyar Kurír