Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszava (2.o.) Történelmi találkozó a Vatikánban, a Magyar Hírlap (9.o.) A pápa fogadta Abdullah szaúdi királyt címekkel számol be arról a lapunk által már tegnap közöl hírről (lásd A Szaúd-arábiai király látogatást tett a pápánál című tudósításunkat – a szerk.), hogy kedden a Szentatya fogadta Szaúd-Arábia királyát. Mindkét újság kiemeli: először fordult elő, hogy katolikus egyházfő szaúdi uralkodóval találkozott. A Magyar Hírlap leszögezte: „Az audiencia áttörés, mert a pápa tavaly szeptemberben egy félreértett regensburgi beszédével magára haragította a muzulmán vallásúakat. Abdullah király 1999-ben, még szaúdi trónörökösként már találkozott a néhai II. János Pál pápával. Rugalmas vezetőnek tartják, aki gyakran szembeszegül saját országa konzervatív vallási személyiségeivel is.” A Magyar Hírlap szerint azonban az audienciának ennél sokkal nagyobb jelentősége van, s emlékeztet rá: októberben százharmincnyolc neves muszlim személyiség és vallási vezető nyílt levélben fordult a pápához és más keresztény vezetőkhöz. Ebben az állt: „a világ jövője a muszlimok és a keresztények közötti békén múlik.”

Hazai hírek

A Népszava (4.o.) Csökkenhet az egyházak támogatása című összeállításából kiderül: átalakítaná a kormány az egyházak egyszázalékos támogatási rendszerét. Az adózók a jövőben is ugyanúgy ajánlhatnák fel személyi jövedelemadójuk egy százalékát, mint eddig, de a költségvetésből ezután járó kiegészítő támogatás rendje megváltozna. Egy felekezet a jövőben nem kaphatna a költségvetésből nagyobb kiegészítő támogatást, mint amennyit számára az adózók felajánlottak. Az új rendszerben az egyházak rosszabbul járnak, jelenleg ugyanis a költségvetés garantálja számukra a teljes szja-bevétel 0,9 százalékát. A lap rámutat: szemben a mostani több mint 7,5 milliárdos kiegészítő támogatással, az egyházak jövőre nem kaphatnának több kiegészítést, mint a számukra felajánlott 4,126 milliárd forint. Idén – és korábban is – az adózók a katolikus egyháznak ajánlották fel a legnagyobb összeget, mintegy 2,462 milliárd forintot. Ezután a katolikus egyház a lap számításai szerint a mai rendszerben mintegy 4,5 milliárd forintos kiegészítő támogatást kap a költségvetésből, ám az új rendszer alapján a kiegészítés nem lehet több, mint 2,462 milliárd forint. A kormány indoklása szerint az új költségvetési támogatási mód jobban megfelel a társadalmi igazságosság követelményének. Ezzel a kabinet szerint nem sérül a vatikáni szerződés sem, az úgynevezett történelmi egyházakkal pedig megkezdték az egyeztetést – írja a baloldali lap. A kormány tervezetéről nem tudott az orgánum által megkérdezett Szerdahelyi Csongor, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) sajtóirodájának vezetője. Csoma Áron, a Magyarországi Református Egyház szóvivője azt mondta, a támogatás változtatásáról nem kaptak hivatalos információt. Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója pedig közölte: egyelőre nem ismeri a pontos jogszabálytervezetet, így még nem tud és nem is kíván véleményt mondani.

Magyar Kurír