Napi sajtószemle

A Népszabadság (Tante Miep… 5.o.) bemutatja a 93 éves Wilhelmina van Wetten-Rensent. A cikk szerint a „Tante Miep” (Miep néni) néven említett, háromszor megözvegyült nijmegeni özvegy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat legnagyobb egyéni támogatója, eddig 400 ezer eurót (kb. 100 millió forintot) költött a magyarországi szegények támogatására. Adományainak köszönhetően negyven család jutott egészséges és tiszta, új vagy felújított otthonhoz. Többek között az ő pénzéből épült tíz új ház elesett embereknek Zsámbék környékén és Zala megyében, új kórházi kápolna a fővárosban, de a budapesti hajléktalanok számára új esélyt teremtő „befogadó falu” program lakóházainak többségét is ő vásárolta meg. Tizenhat teherautónyi ruhaneműt és élelmiszert is küldött. Önzetlen támogatását a befogadó faluprogram két résztvevője, a tarnabodi és az erki önkormányzat a település kulcsával és díszpolgári cím adományozásával kívánta megköszönni az özvegynek, aki azonban kora miatt az idén már nem vállalkozott a háromezer kilométeres utazásra. A lap idézi Kozma Imre atyát, a szeretetszolgálat vezetőjét, aki azt mondta: a rászorulóknak nyújtott keze attól erős, hogy a másikat Tante Miep fogja.

Ugyancsak a Népszabadság (Gótikus… 14.o.) beszámol arról, hogy felszentelték Zircen a Köztársaság útja mentén azt a gótikus oszlopköteget, amely a XI. században alapított ciszterci apátság egyetlen ma is álló darabja, s amelyet a közelmúltban újítottak fel a Szent Imre-év tiszteletére. A pillér tetején ugyanis Szent Imre herceg XIX. században készült szobra látható.

A Magyar Nemzetben (6.o.) Koltay András A diszkriminált többség címmel reagál arra, hogy a parlament a múlt héten módosította a Polgári törvénykönyvet, s ennek értelmében a jövőben büntetni lehet azokat, akik a nyilvánosság előtt megsértenek valamely kisebbséghez tartozó csoportot, vagy személyt. A cikkíró számára feltűnő, hogy a felsorolásban „csak az ilyen-olyan kisebbségek szerepelnek, ami egyértelműen diszkriminatív a többségre nézve, amelynek identitását éppúgy meg lehet sérteni, mint bármely társadalmi csoportét.” A Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója fölteszi a kérdést: „És mi lesz az egyházzal? A népszámlálások alapján 60 százaléknyian vagyunk mi, katolikusok. Akkor ez most a többséget jelenti? Vagy csak a templomba járók számítanak? A Magyar Boszorkányegyház kaphat védelmet e szabály alapján, a katolikusok meg nem? Amikor a közélet bérelt és önkéntes megmondóemberei úgyis csak a keresztény egyházakkal szemben szoktak könyörtelenül kritikusak lenni?”

Magyar Kurír