Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Nemzetben (30.o.) Fáy Zoltán A szeretet éjszakája címmel foglalkozik azzal, hogy Amerikában megjelent a Légy a világosságom című könyv, amely Boldog Teréz anya eddig nem publikált leveleit tartalmazza, s a Time magazin rögtön címoldalon hozta, hogy a Szeretet Misszionáriusai szerzetesrend alapítója élete utolsó évtizedeiben elbizonytalanodott a hitében. Fáy kiemeli: „Teréz anya ’titkos élete’ – tíz évvel halála után – a nagy nyugati újságok címoldalára került. Sokan bántónak, botrányosnak érzik, hogy a boldoggá avatás után, de a szentté avatás előtt a rendalapító hitét vagy inkább annak képzelt hiányát boncolgatja a sajtó. Pedig e vizsgálódás nagyon fontos dologra irányítja rá a figyelmet. Arra, hogy a harmadik évezred fordulójának embere nem tud mit kezdeni azzal a fogalommal: szent.” A cikkíró idéz Teréz anya leveleiből: „Ha egyszer a szentek sorába kerülnék, csakis a sötétség szentje lehetnék. Sosem láthatnám majd a mennyországot.” Fáy Zoltán fölteszi a kérdést: „Gondolkodhat így egy szent? Ha az életszentség szirup, akkor aligha. Szerencsére nem az. Nekünk, magyaroknak külön érdekesség, hogy Pilinszky első kötete legelső darabjául egy nagyon hasonló fájdalmat megfogalmazó verset választott. A Te győzz le éppúgy szól a világ kiüresedésének élményéről, mint a komor, sötét mennyországról vagy épp a hallgatag szegények szívének terhéről.” A cikkíró hangsúlyozza: „Amikor tehát Kalkutta szentje arról panaszkodik leveleiben, hogy Isten jelenléte után áhítozik, amely ugyanakkor olyan erős és mély, hogy állandó szenvedést okoz, egyáltalán nem valami különlegesen ritka érzést fogalmaz meg. Inkább az a szokatlan, ha egy keresztény még soha nem találkozott a lelki szárazság érzésével. Avilai Nagy Szent Teréz csaknem húsz évig küszködött a sötétség és hiány kísértésével, és alig van olyan lelki író, misztikus, aki ne számolt volna be hasonló érzésekről. Csak meglehetősen együgyű szekták alapítói képzelik, hogy a vágyva vágyott megtérés után a világ váratlanul rózsaszínűvé válik.” „A kötet szerkesztője, Brian Kolodjechuk, aki a Teréz anya szentté avatásához szükséges dokumentumokat gyűjti össze, nem sejtette, hogy ilyen mértékű értetlenség fogadja a kalkuttai rendalapító leveleinek megjelenését. Emlékeztetett rá: „Teréz anya mindig azt mondogatta, hogy a legszegényebb az, aki úgy érzi, elutasítják, kitaszítják, nem szeretik. A tiszteletre méltó anya ezt az érzést hordozta lelkében ötven éven át, ezért állapotára inkább illik a ’szeretet sötét éjszakája’, mintsem a ’lélek sötét éjszakája’ kifejezés. Teréz anya arra tanít, hogy szeretetünket nem alapozhatjuk érzelmekre. A szeretet nem érzelem, hanem akarat kérdése.” Fáy Zoltán hozzáteszi: „Kérdés, hogy szavai hány emberhez értek el. Magyar viszonylatban például valamennyi országos terjesztésű napilap, számos magazin és internetes portál is átvette a Time meghökkentő címlapsztoriját, de a szerkesztő magyarázatára már senki sem volt kíváncsi. Ami tulajdonképpen érthető is. Hiszen a hírközlés értékrendszerében Brian Kolodjechuk érvelése éppúgy korszerűtlen és értelmezhetetlen, mint az, amit Teréz anya tett.”

Hazai és határon túli hírek

A Magyar Nemzetben (Kézről kézre 23.o.) Ferkó Zoltán nyilatkozik, aki – amint arról már többször beszámoltunk – a tavasszal negyvenöt nap alatt négyezer kilométert kerékpározott, hogy e különleges zarándoklattal hívja fel a világ figyelmét a csángó magyarok anyanyelvi vallásgyakorlásának nehézségeire. Elmondta: „Meggyőződésem, hogy ha az ember áldozatot hoz, lemond valamiről a közösség és Isten javára, akkor azt többszörösen visszakapja. Most egy multinál dolgozom a személyzeti osztályon. Az út előtt egy másik multinál dolgoztam, és nem engedtek el fizetés nélküli szabadságra, ezért ki kellett lépnem. Most sokkal jobb állásom van. Azt hittem, hogy a zarándoklattal én adok valamit az embereknek, de magam is rengeteg szeretetet, pozitív energiát, barátságot kaptam. Naponta volt torokszorító élményben részem, sokat változtam, átformált az út, megerősített és bizalmat adott… Nem hittem, hogy ettől egy csapásra minden megváltozik. Vannak eredmények: felfigyeltek az ügyre politikusok, személyes kapcsolatok révén sikerült elérni, hogy a Szentatya asztalára kerüljön a zarándoklevelem. Július elején négy csángóföldi származású pap magyar nyelvű misét tartott Lujzikalagorban, a templom zsúfolásig tele volt. Somoskáról elmozdították azt a papot, aki kiprédikálta az egyik csángó vezetőt. Gyulafehérváron megalakult a moldvai származású papok köre. Tizennyolc faluban van magyar nyelvű oktatási program, a tanárok vállalták az alapimádságok megtanítását. Elkészült a három nyelvű, román, magyar és latin miserend. A keresztszülők egyesületében alakult egy vallásügyi csoport azzal a céllal, hogy románul is tudó magyar papokat vigyünk Csángóföldre.” Ferkó Zoltán szerint az út legfontosabb tanulsága, hogy „nem kell félni. Én is tartottam attól egy kicsit, hogy ’baleset’ ér útközben, aztán gond nélkül végigmentem a távon. Ugyanezt tudom mondani a csángóknak is: egyéni felelősségvállalás, a jogaink melletti határozott kiállás nélkül nincs előrelépés. Betörhetik ugyan a fejünket, de vállalni kell a kockázatot. Ezért volna fontos könyvben kiadni az út tapasztalatait, mert így lehet hatékonyan eljutni ezekhez az emberekhez, és talán az én példámból erőt tudnak meríteni. A teljes krónika elkészült, a Szent Gellért Kiadó adja ki, amennyiben legalább ötszáz példányos előrendelést tudunk biztosítani. Akit érdekel a kiadvány, illetve anyagilag is tudná támogatni a megjelenést, az jelentkezhet az info@keresztszulok.hu e-mail címen, vagy a www.keresztszulok.hu oldalon megtalálható elérhetőségeken.” Ferkó Zoltán beszélt a Keresztszülők a Moldvai Csángó Magyarokért Egyesületről is: „Több mint ezer keresztszülőnk van, akik anyagilag támogatják egy-egy moldvai csángó gyerek anyanyelvi oktatását. Ennek két módja van: ha a saját falujában tanul a gyerek, az évi negyvenezer forintos költséget jelent. Középiskolás diák esetében – mivel nekik kollégiumba kell menniük Csíkszeredára vagy Gyimesközéplokra – az összeg jóval nagyobb, évi százötvenezer forint. Tizenhat faluban van most délutáni, iskolán kívüli magyar nyelvű oktatás heti három-öt órában, ez nagyjából ezernyolcszáz gyereket ér el. További húsz-harminc faluban volna igény az ilyen jellegű oktatásra. A szervezet tagjainak életében nagy szerepe van a csíksomlyói búcsúnak – az én zarándoklatomnak is ez volt a hivatalos végállomása –, hiszen a támogatott diákok itt találkoznak a tanulmányaikat segítő magyarországi keresztszülőkkel.”

A Népszabadságban (11.o.) Bauer Tamás Vissza a destabilizációhoz címmel azt fejtegeti, hogy az egyszázalékos rendszer módosítására tett SZDSZ-es javaslattal „nem csak az a baj, hogy pénzt vesz el a központi költségvetéstől. Ennek a rendszernek éppen az a lényege, hogy a polgár saját adójának egy részéről rendelkezhet, ami értelmét veszti, ha az adót nem fizetőkre is megtehetik ezt. Az egyházak finanszírozása ma a vatikáni megállapodásra épül, de az egymást követő kormányok több tekintetben is eltértek e megállapodástól az egyházak javára: külön folyósítják a hitoktatók fizetését, a kistelepülések lelkészeinek jövedelemkiegészítést nyújtanak, és ötvenről kilencven százalékra emelték az egyszázalékos felajánlások kiegészítését. Mindezt vissza lehetne vonni a vatikáni megállapodás sérelme nélkül, de az SZDSZ ehelyett a civil szervezetek és az egyházak versenyeztetését javasolná, ami a tíz évvel ezelőtti kompromisszum felmondása lenne, semmi esély az elfogadására, tehát nem vehető komolyan.”

A Magyar Hírlap (Protestánsok… 5.o.) beszámolója szerint „Jézus Krisztus reménység Európa megújulására és egységére” – ennek a gondolatnak a jegyében zajlott a reformáció hónapja októberben. Bóna Zoltán, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke a lapnak elmondta: ahogy a XVI. századi Európában, úgy ma is morális káosz uralkodik. „Napjainkban az értékvesztés és az atomizálódás jellemzi a társadalmat, ezért kiemelt feladata az egyházaknak, hogy a hit szempontjából adjanak választ az emberekben felvetődő kérdésekre. Hangsúlyoznunk kell, hogy csakis Krisztusban van a megoldás.”

Magyar Kurír