Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszavában (17.o.) Rónay Tamás XVI. Benedek intelme az abortuszról címmel írt kommentár azzal kapcsolatban, hogy a Szentatya vasárnap elmondott beszédében arra figyelmeztette a katolikus gyógyszerészeket: szakmájuknak lehetővé kellene tenni, hogy lelkiismereti szabadságra hivatkozva ne kelljen együttműködniük sem közvetlenül, sem közvetetten olyan termékek forgalmazásában, amelyek „használatának célja egyértelműen ellentmond az erkölcsnek, mint például az abortusz, az eutanázia.” A cikkíró megállapítja: „Joseph Ratzinger ezúttal is egyértelműsítette, nem törekszik új hangra, a kényesebbnek nevezhető kérdésekben legalább annyira hagyományőrző, mint elődje… teljesen érthető, ha a katolikus egyház feje az emberi élet védelméért száll síkra. Ám a mai modernebb világban talán az egyháznak is meg kellene találnia azt a hangot, amely jobban megfelel a kor követelményeinek… XVI. Benedek szavai egyértelműek. Szerinte már a gyógyszerészeket is felelősség terheli akkor, ha egy nő az abortuszt elősegítő készítményt használ. Ez mindenképpen új elem az egyházfők retorikájában. Figyelembe kell venni azonban, hogy a katolikus egyházban – különösen a XX. század második felében – is kiemelt szerepet tulajdonítottak a családtervezésnek, az emberi élet védelme hangoztatásának, az abortusz, az óvszer elutasításában. De már a II. századtól olyan dokumentumokra bukkanhatunk, amelyek a családtervezés erkölcsös módjára figyelmeztetnek… Később a kereszténység egyik legnagyobb filozófusa, Szent Ágoston határozta meg ezzel kapcsolatban az egyház álláspontját, aki a fogamzásgátlás minden módját elítélte.”

A Népszabadságban (3.o.) Aczél Endre A feledés paktuma címmel reagál arra, hogy vasárnap XVI. Benedek pápa boldoggá avatott csaknem ötszáz olyan papi személyt, akik az 1936-39 közötti spanyol polgárháború vértanúi voltak. A cikkíró szerint „A vatikáni ceremónia nemcsak a spanyol püspöki kar régi vágyát teljesítette be, hanem bújtatott francóista tömegmegmozdulás is volt. Mint ilyen, természetesen a Vatikán és a szocialista spanyol kormány mélyülő konfliktusától kapott értelmet.” Aczél úgy látja, hogy „a nagyon konzervatív spanyol egyház az Európai Unió egyik leggyorsabban fejlődő, példásan demokratikus, sőt hovatovább multikulturális, modern országában olyan tradíciókat és értékeket védelmez, amelyek nincsenek harmóniában mindazokkal a változásokkal, amelyeken a spanyol nép keresztülment.” Harcol azért a hatalomért és befolyásért, amelyet Franco idején élvezett.”

Ugyancsak a Népszabadság (8.o.) A sátán kipécézte magának Lengyelországot című beszámolója szerint a Radio Maryja és hallgatói csalódottan fogadták, hogy a lengyelországi parlamenti választásokon az eddig kormányzó, Kaczynski-ikrek vezette Igazságosság és Jog Pártja (PiS) alulmaradt Donald Tusk Polgári Platformjával (PO) szemben. A rádió vezetője, Tadeusz Rydzik redemptorista szerzetes pap leszögezte: „A média szakemberei győzték le a PiS-t. Ma már nem kell a géppisztoly a gyilkossághoz. A civilizációk harca folyik a világban. Lengyelország kiemelt csatatere a háborúnak. A sátán kipécézte magának Lengyelországot, mert a miénk a legerősebb katolikus ország a világon.”

Hazai hírek

A Magyar Nemzet (2.o.) Mindszenty kimaradt a kommunikációs tervből címmel ír arról, hogy sem Vadai Ágnes, a HM államtitkára, sem a tárca más képviselője nem tisztelte meg jelenlétével a hagyományoknak megfelelően Felsőpetényben megrendezett Mindszenty-emléknapot. A rendezvényt szervezőkkel Vadai Ágnes közölte: a Mindszenty-emléknap nem szerepel a tárca éves kommunikációs tervében. Ismeretes, hogy a Nógrád megyei Felsőpetényben a rendszerváltozás óta eddig minden év október végén a tárcával közösen emlékeztek a bíboros hercegprímásra, akit 1949-ben koncepciós perben életfogytiglani fegyházra ítéltek. Megromlott egészségi állapota miatt 1955 nyarán átszállították a felsőpetényi Almássy-kastélyba. Házirabságából 1956. október 30-án szabadították ki. A polgári napilap érdekesnek tartja azt is, hogy az emléknap lebonyolításában korábban mindig részt vállaló Hadtörténeti Intézet és Múzeum is távolmaradt ezúttal a rendezvénytől.

Ugyancsak a Magyar Nemzet (4.o.) A reformáció… megemlékezik arról, hogy ma van a reformáció emléknapja. Négyszázkilencven éve, 1517. október 31-én függesztette ki Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes, teológus reformtéziseit a wittenbergi vártemplom kapujára. Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke elmondta: „A reformáció küzd az emberek kiábrándultsága, frusztrációja és a társadalom polarizálódása ellen. Az emberekben jelenleg az elveszettség ’élménye’ munkál, ami az élet számos területén végbemenő negatív irányú változások miatt alakult ki.” A püspök hangsúlyozta, hogy a hazugság és a manipuláció ellen is felemeli szavát a reformáció. Egyúttal leszögezte: a hitben mindenki megtalálhatja a kapaszkodóját, még az olykor kritikus, sokszor kilátástalannak látszó helyzetekben is visszanyerhetik emberi méltóságukat a hívők.

A Magyar Demokrata Portré rovatában (63-64.o.) Révész Máriusz, a Fidesz országgyűlési képviselője nyilatkozik, aki Sorsfordítók Erdélyben című, 2004-ben megjelent könyvében olyan papokkal beszélget, akik szinte emberfeletti munkát végeznek a gyermekekért. Ennek kapcsán elmondta: „Engem nagyon bosszantott, hogy néhány Big Brother-, Való Világ-sztárt mindenféle értékelhető teljesítmény nélkül példaképpé emelnek, teli van velük a sajtó, és olyan emberekről, akik hihetetlen dolgokat tettek, nem tudunk semmit. Ezért írtam meg ezt az interjúkötetet, a semmiből gyermekotthonokat, árvaházakat létrehozó lelkészekről, szerzetesekről. Úgy kezdődött, hogy egyszer Erdélyben egy néptáncfesztiválra menet Déván Böjte Csabáéknál szálltam meg, és ez meghatározó élmény lett az életemben, mondhatom, hogy sorsfordító. Azóta másképp látom a világot. A családban gyakran idézgetjük a gondolatait: ’Ki kell szeretni a jót a másikból. Nem lehet jóvá verni senkit…’ Õ adott össze minket a feleségemmel, a gyerekeinket is ő keresztelte. Ha vele nem találkozom, talán tavaly október 23-án sem úgy cselekedtem volna, ahogy tettem.” (Ismeretes, hogy 2006. október 23-án Révész Máriusz is a rendőri brutalitás áldozata volt, a rendőrök minden ok nélkül őt is összeverték – a szerk.)

Magyar Kurír