Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Nemzet (1.o.) Tömeges boldoggáavatás című beszámolójában kiemeli, hogy a megbékélésre szólította fel XVI. Benedek pápa a spanyol katolikusokat az 1936 és 1939 közötti polgárháború 498 mártírjának boldoggáavatása alkalmából.

A Népszabadság (16.o.) Utazás rovatában Kuzmányi István Keresztek és a balti Versailles címmel ír arról, hogy Vilnius és Riga között, a határ két oldalán található litván Keresztek hegye és a lett Rundale-kastély a legkedveltebb turistahely. A Keresztek hegyének első biztos említése a XIX. század közepéről való. 1795 és 1918 között Litvánia a cári Oroszország része volt. Több ezer embert felakasztottak, és kényszermunkatáborokba hurcoltak, kötelezővé tették a cirill betűs írást és tiltották a nyugati vallásgyakorlást. Ekkor a litvánok a helyszínen, azok emlékére akik meghaltak, vagy akiket elhurcoltak, egy-egy keresztet állítottak. A zarándokhely kialakításának történetében a szomorú csúcspontot a szovjet időszak áldozatainak emlékére elhelyezett keresztek sokasága jelentette. Az elnyomás éveinek végére közel 50 ezer kisebb-nagyobb, különböző anyagból készült keresztet helyeztek el. A cikkíró kiemeli: „A helyszínen járva és a szemkápráztatóan sok kereszt látványára tekintve, először bizarr érzésünk támadhat, melyet hamarosan a megrendülés vált fel. Látjuk a hozzátartozók, a zarándokok és a nagy számú turisták szűnni nem akaró sokaságát, mely nap mint nap a helyszínen emlékezik – térden ’megmászva’ a hegyet –, imádkozik, illetve ámul. Lelki szemeink előtt felsejlenek a keresztek mögötti egyes emberi sorsok. A hely ’csodával’ határos módon menekült és maradt meg a szovjet időkben. Pedig többször is lerombolták, tiltották a hely látogatását, ennek ellenére mindig újjáépült. II. János Pál pápa 1993-as litvániai zarándoklatának egyik fő állomása itt volt. A rendszerváltást követően napjainkig számos magyar politikus és turista érkezik itthonról.”

Hazai hírek

A Magyar Nemzetben (14.o.) P. Szabó Ernő Az oltalmazó oltár előtt címmel számol be arról, hogy Simon Zsolt képzőművész festményeiből és grafikáiból nyílt kiállítás a Vármegye Galériában. A tudósításból kiderül: a tárlat egyik nagyobb sorozata a Képzelt képek, amelyek egyikén az Oltalmazó oltár is megjelenik, „talán éppen a csíksomlyói Madonnát idézve. A másik sorozat is a székelyföldi történelmi képi örökségre utal, hiszen Szent László legendája a Székelyföld középkori templomaiban gyakran felbukkan.”

Magyar Kurír