A Népszabadság (Semjén Zsolt… 6.o.) és a Magyar Nemzet (Semjén… 8.o.) beszámol arról, hogy magánlátogatásra Egyiptomba utazott Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, aki tegnap Kairóban találkozott a kopt ortodox egyház vezetőivel. Semjén megbeszélést folytatott Ali Gomaa sejkkel, Egyiptom főmuftijával. A miniszterelnök-helyettes meghívta Magyarországra III. Semuda kopt ortodox pátriárkát a jövő évi Szent István-napi ünnepségekre.
Ugyancsak a Magyar Nemzetben (Báger Gusztáv… 15.o.) Báger Gusztáv közgazdász és költő, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora nyilatkozik, akinek a Tiszatájnál megjelent legújabb, Élőadás című kötete politikai, közéleti verseket tartalmaz. Elmondta: „Ezek a versek… tavaly keletkeztek, tehát megéreztem, hogy eljön a reménykedés ideje, a nemzet megerősödésének, fölemelkedésének órája… A közgazdászokat és a pénzembereket szeretném önbírálatra sarkallni, ők sem tettek meg, mi sem tettünk nem mindent azért, hogy ne menjen tönkre az ország, s ne essenek kétségbe az emberek. Mérhetetlenné nőtt a munkanélküliség, a szegény és a középrétegek nyomora és fájdalma. Több versben rovom föl az értéknélküliség, a vallás- és a családellenesség negatív szerepét a romlás folyamatában… tegyünk önmagunkért cselekvő emberhez méltóan, de bízzunk a Mindenhatóban is, mert ha mi magunk nem hiszünk az erkölcsi megújulásban, és nem cselekszünk, akkor hiába van jó országvezetésünk.” A címadó költeményről Báger Gusztáv elmondta: „Szent Pál hajótörését idéztem föl, aki megkínzott állapotában is a bennszülöttekért imádkozik, mielőtt Rómába folytatná útját. Mindannyian hajótörést szenvedtünk az utóbbi években, s így mindent újra kell kezdeni, de nagyon vigyázni kell a jó irányra. Fontosnak érzem még az Ima az országért című versemet, ami, alig merem kimondani, de az én himnuszom: ’Ments meg, Uram, minket, mentsd meg az országot.’ Ez egy himnikus mű, és ebben úgy érzem, mindent elmondtam: ’Ne öngyilkos, boldog családapa legyen minden magyar. Tedd világossá az igét a politikusok előtt. Adj, Uram, alázatot a hatalmon lévőknek”. Sok embernek bizonyára nem tetszik majd a megújulás kifejezése a versekben, de én ezt tudom adni.”
A Magyar Demokratában (58-60. o.) Écsi Gyöngyi református lelkész nyilatkozik, aki elmondta: „Ma egyáltalán nem természetes, hogy az emberek hitben élnek, a legtöbben azt sem tudják, hogy a hitet eszik-e vagy isszák, ezért ma egészen más feladata van egy lelkésznek, mint régebben volt. De igazából nem tudjuk, hogyan is kéne a feladatunkat elvégezni, mert a régi módszerek nem működnek, s újak nincsenek. Nagyon sokféle tudást fel lehet használni ehhez a munkához… Az jut eszembe, amit Hamvas Béla ír, hogy az angyal egyszer mindenkinek a vállára ráül, nincs nagyobb dolog, mint nem elhessegetni. El kell fogadnunk azokat a lehetőségeket, amiket ajándékba kaptunk, meg kell érteni, feldolgozni, mert mindennek üzenete van. Mindent fel tudunk használni az Isten dicsőítésére. Nekünk van szükségünk rá ahhoz, hogy önmagunkat jól lássuk a teremtésben, hogy tudjuk, kik vagyunk, és mi célból van az ember, mert ha nem fedezzük fel az Istent, sohasem fogjuk megtudni… A lelkész is csak egyszerű ember, és nagyon kevés módszere van ebben a készen kapott társadalmi helyzetben, amikor elszabadult a minden irányú szabadosság, felbomlottak a közösségek, és a családi, társadalmi szerepek teljesen megváltoztak. Olyan bizonytalan helyzetben vagyunk, hogy nem is tudjuk, mit kéne csinálni. Csak a Szentlélek megtartó erejére tudunk hagyatkozni… Tudhatok én akármennyit az Istenről, ha bennem egy erő, az ő ereje nem kezd el munkálkodni, az összes tudásommal a Dunának mehetek, és ez mindenféle tudásra igaz. Ezért lesz olyan sok kutató alkoholista… De szerintem egy kapavágásban is ott van az Úristen keresésének lehetősége. Fontos, hogy ki-ki felfedezze, hogy őt magát hogyan tudja az Úristen használni. Olyan korban élünk, amikor sok mindennel áltatnak minket, olyasmikkel, hogy ha jobb autót veszünk, jobb számítógépet vagy jobb telefont, akkor jobb lesz nekünk, esetleg, ha a párunkat kicseréljük másvalakire, akkor lesz jobb.”
Magyar Kurír