Napi sajtószemle

A Heti Válaszban (Egy százalék, egy ház 52-53.o.) a Dévai Szent Ferenc Alapítvány munkájáról és pénzügyi helyzetéről nyilatkozik Vásárhelyi Tamás kuratóriumi elnök és Kleinhzeincz Gábor, a felügyelőbizottság elnöke. Vásárhelyi Tamás emlékeztetett rá: a Magyarországon bejegyzett alapítvány 2002-ben alakult Böjte Csaba ferences testvér erdélyi gyermekvédő munkálkodásának támogatására. A befolyó pénz nagy részét újabb házak vásárlására, felújítására és a gyermekek ellátására fordítják, továbbá tartalékalapot képeznek az esetleges fenntartási gondok kiküszöbölésére. „Nálunk elvi kérdés az, hogy ne költsünk feleslegesen. Az adományozók célja ugyanis, hogy minél több pénz jusson a rászorulók megsegítésére.” A kuratóriumi elnök szavaiból kiderül, hogy az alapítványnak Magyarországon egyetlen fizetett alkalmazottja van, aki a pénzügyekkel foglalkozik. Mindenki más önkéntesen segédkezik. Miközben az alapítvány tavaly 361 millió forintból gazdálkodhatott, a saját működésére fordított költségvetése még a 10 millió forintot sem érte el. Az összes kurátor, felügyelőbizottsági tag, vezető tisztségviselő ingyen dolgozik. Mindezt anélkül teszik, hogy egy fillért is költenének önmaguk reklámozására. Mégis akad olyan médium, multinacionális vállalat, kisebb-nagyobb cég és persze magánszemély, aki kérés nélkül is felajánlja a segítségét. Ez sokszor nem pénzt, hanem munkát vagy adományt jelent. Egy szalámigyár például egy kamionnyi élelmet ajánlott fel, amelyből Csaba testvér gondozottainak, de más rászorulóknak is jutott. Templomokban sem hirdetnek gyűjtést, hanem csupán szájról szájra terjedve történik az adományszerzés. Kleinheincz Gábor elmondta: a támogatókat nem osztályozzák a felajánlások mértéke szerint, mert nem az a lényeg, hogy ki mennyit ad. Vannak 100 ezer forintos és vannak milliós befizetések is, de többségében 5–10 ezer forintos adományokat kapnak. Pártoktól nem fogadnak el pénzt, csupán ha valaki magánszemélyként ad támogatást. Magyarországon pedig semmilyen állami támogatást nem vesznek igénybe – az adó 1%-án kívül. A riportból kiderül, hogy nagy az érdeklődés az alapítvány szolgálata iránt, „sorban jönnek a nemes ügyet pártolók. Sok nem hívő támogató is akad, és megismerkedve a mozgalommal, a ferences szellemiséggel, lassan megváltozik az életük. Mert közben rájönnek, hogy többet kapnak vissza lelkileg, mint amennyit javaikból adnak.”

A Népszabadság (Egyházi… 2.o.) és a Magyar Nemzet (Elégtétel… 4.o.) is beszámolnak Bölcskei Gusztáv református püspök tegnapi sajtótájékoztatójáról. (Lásd Tájékoztató az egyházfinanszírozás aktuális kérdéseiről és Gyermekszegénység, reformáció, egyházfinanszírozás című, október 17-ei tudósításunkat – a szerk.) A Népszabadság kiemeli, hogy a püspök elmondta: a zárszámadási törvény értelmében az egyházi iskolák 7,2 milliárd forintot, a szociális intézmények 2,7 milliárdot, összesen tehát mintegy 10 milliárd forintot kapnak. Mindez azt jelenti, hogy az egyházi közszolgálati intézményeknek a költségvetés 2006-ban ennyivel kevesebbet utalt át annál, ami törvényesen járna, magyarul ennyi pénzzel tartozik nekik az állam. Bölcskei hangsúlyozta: a kormányzat újraszámolta az egyházak idei járandóságát is. A végösszeg az iskolák esetében 4 milliárddal, a szociális létesítményeknél egymilliárddal lett több az eredetileg tervezettnél. Ez újabb 5 milliárd forint. A püspök emlékeztetett arra, hogy a támogatás mértékéről évek óta számháború dúl a kormány és az egyházak között, főként az SZDSZ állította, hogy az állam túltámogatja a felekezeti intézményeket, míg az egyházak azzal támadták a kormányt, hogy még a törvényben rögzített kötelességeit sem hajlandó teljesíteni. „A mi szakértőinknek lett igazuk” – összegezte Bölcskei Gusztáv, aki beszámolt arról is, hogy az egyházak vezetői a napokban találkoztak Hiller István oktatási miniszterrel. A tárcavezető kormánya nevében közölte, hogy a szabad demokraták javaslatától eltérően a következő évben még biztosan nem változik az egy százalékos adófelajánlások rendszere. Jövőre viszont az egyházak teljes finanszírozását áttekintik. A baloldali lap beszámolója szerint a püspök arra is kitért, hogy a református egyház belső vizsgálatot indított annak kapcsán, hogy a Magyar Gárda augusztus 25-ei várbeli eskütételén felszólalt Csuka Tamás református lelkipásztor is. A vizsgálat megállapította: Csuka Tamás a református egyház „jó hírét mellőzve” vett részt az eseményen, utóbb ezt belátta és bocsánatot kért. Bölcskei Gusztáv se szükségesnek, se kívánatosnak nem tartja a református egyház jelenlétet a Magyar Gárda október 21-ei rendezvényén. A Magyar Nemzet a fentiek mellett idézi Czibere Károlyt, a református egyház szeretetszolgálati irodájának vezetőjét is, aki kijelentette: katasztrofálisan érintik a szegény rétegeket a társadalompolitika cikkcakkjai, a felpörgő infláció, az abszurd élelmiszerárak. Holott a lakosság úgy tudta, egyszer már megfizette az átmenet árát a Bokros-csomag idején. Czibere szerint fel kell rázni az egyháztagokat „hihetetlen rossz körülmények között élő testvéreink érdekében, nem lehet többé senkinek a földi hatalmakban bízni”.

Magyar Kurír