Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszava (13.o.) Jobban ismerik a Big Macet címmel ismerteti a Kelton Research Intézet felmérésének eredményét, amelyből kiderül: az amerikaiak jobban ismerik a McDonald’s termékeinek összetételét, mint a Tízparancsolatot. A megkérdezettek nyolcvan százaléka sorolta fel szinte gondolkodás nélkül, miből is áll a híres Big Mac. A Tízparancsolattal kapcsolatban jóval rosszabb volt az arány. A „Tiszteld apádat és anyádat” parancsolatról például a megkérdezettek alig több mint negyven százaléka hallott. A „Ne ölj” esetében jobb, hatvan százalékos volt az arány.

Hazai hírek

A tegnapi Népszabadság után ma a Népszava (Nincs összekacsintás… Emléktábla… 4.o.) foglalkozik azzal, hogy hétfőn Budapesten, a Vörösmarty utcában emléktáblát helyeztek el a hajdani Collegium Josephinum falán, ahol a nyilas terror idején az apácák sok zsidó gyermeket és felnőttet mentettek meg. A túlélők ezzel tisztelegtek a Szűz Mária Társasága szerzetesrend és az alapító főnöknő, Ván Zsuzsanna emléke előtt. Az egyik megmentett „gyermek”, a Kaliforniában élő Bán István mérnök, aki 1944-ben kilencesztendősen hónapokat töltött az épületben, a lapnak elmondta: a Szent István-bazilikával szemben lévő, Wekerle Sándor nevét viselő utca ötszobás házában, orvosszülők gyermekeként kezdte meg gondtalan életét, aztán egyszer csak az egyik este édesapja négy rózsaszín fiolával állt elő. Édesanyjának, kis húgának, vagyis mind a négyüknek meg kellett volna inni a tartalmát, hogy elkerüljék a rájuk váró borzalmakat. A hírek szerint másnap vitték volna őket is a gettóba. Minden másképpen történt azonban. Az éj leple alatt a Teréz körúti plébánián vagy 30 zsidó származású felnőttet és gyereket átkereszteltek katolikussá, így kerülhetett a kisfiú a Collegium Josephinumba, ahol az oroszok bejöveteléig vigyáztak rá. Bán István elmondta azt is, nemrégiben tudta csak meg, hogy az apácák kertjének tőszomszédságában a nyilasok pártszékháza húzódott. Az a bizonyos vasajtó, amit most hiába keresett, oda nyílt tehát, az Andrássy út 60. karnyújtásnyira volt a kollégiumtól. Akkor, gyermekként nem fogta fel ennek a földrajzi elhelyezkedésnek a jelentőségét: az apácák e borzalmas veszély árnyékában óvták, gondozták őket. Ez akkor nem tudatosult benne, pedig talán az életük múlt rajtuk – mondta a Kaliforniában élő mérnök.

A Magyar Hírlap (18.o.) Gaál Istvánért szól az ima címmel közli, hogy a Dunakanyar Magyarság Népiskola a közelmúltban elhunyt Kossuth-díjas filmrendezőre emlékező gyászmisén imádkozik Gaál István lelkiüdvéért október 18-án csütörtökön 18 órakor a zebegényi Havas Boldogasszony-templomban.

A Népszabadság (Megszólal… 1.o.) hírül adja, hogy a reformáció hónapjára elkészült az összes zsoltárt tartalmazó zenei gyűjtemény, egy salgótarjáni művészházaspár – Lengyel Judit ének- és Tóth Tibor zeneművész – előadásában. A lap kimeli, hogy különösebb visszhangot kiváltó események nélkül ünnepelték a reformátusok, hogy Szenci Molnár Albert éppen 400 éve fordította magyarra a zsoltárokat. A salgótarjáni Egyházzenei Stúdió most neki is emléket állít azzal, hogy egy 15 órás zenei anyagként, három év munkájával elkészítette a zsoltárok mindmáig egyetlen, teljes feldolgozását. A zenei kíséretet adó Tóth Tibor elmondta: orgonakíséretet azért nem választott, mert 400 éve ez a hangszer még egyáltalán nem volt jellemző, s egyébként sem lehet orgonával dinamikus kíséretet biztosítani, így a lejtéseket, a sorvégek lehalkulását a fuvola, klarinét, oboa, cselló hangmintáival biztosította. Az orgánum megjegyzi, hogy a 150, immár együtt is hallható zsoltárnak csak töredéke csendül fel a templomokban. A CD ősbemutatóját október 21-én, vasárnap délután négy órakor a salgótarjáni református templomban tartják.

Magyar Kurír