Napi sajtószemle

A Népszabadság (Ili néniék… Életmentő… 5.o.) egész oldalas összeállítást készített arról, hogy ötven zsidó gyereket és húsz felnőttet bújtattak az apácák a nyilaspuccs napjától (1944. október 15.) január közepéig a Szűz Mária Társasága épületében, az Andrássy úton, közvetlenül a 60. szám alatti nyilas pártszékház mellett. Ismeretes, hogy ez az épület később az ÁVH központja lett, ma pedig a Terror Háza Múzeum van a helyén. A szegény sorsú gyerekeket tanító nővérek – az alapító Ván Zsuzsanna vezetésével – az életüket kockáztatták. Az épület homlokzatán ma délután háromkor emléktáblát avatnak. A „gyerekek” közül Bán István és Füzéki Bálint rója le háláját a 89 éves B. Molnár Mária és Piros Julianna egykori rendtagoknak azért, hogy megmentette őket a haláltól. A rendalapító Ván Zsuzsanna 1993-ban hunyt el. 1991-ben az igazak Jad Vasem-kitüntetését kapta meg. A lapnak B. Molnár Piroska idézte fel az akkori időket. Elmondta: „A keresztény gyerekeket hazavitték a szüleik. Tudtuk, hogy akik maradtak, zsidó gyerekek. Az volt a dolgunk, hogy gondoskodjunk róluk. Emlékszem, mennyire örültem annak, amikor szereztem egy egész kocsiderék savanyú káposztát. Tudtam, hogy a vitamin életet menthet.” A nővér szavaiból kiderül, hogy a nyilasok gyakran tartottak a házban razziát. A rendtagok féltek, hogy megneszelik, mire vállalkoztak. Amikor jöttek, s bevilágítottak minden lyukba, arra ügyeltek, ne tudják a gyerekeket megnézni, és senki se hívja föl magára a figyelmet. „Beállított egyszer egy férfi, SS-egyenruhában. Földbe gyökerezett a lábunk. Zsuzsika néniék terelni kezdték a gyerekeket, hogy ne legyenek szem előtt. Kiderült, hogy a férfi álruhában járt, s később szerzett nekünk egy szállítmány tüzelőfát. Egy gyerekre emlékszem név szerint. Safrankó Péter Pál árva volt, két nővérével érkezett hozzánk. Később közjegyző volt, tartottuk vele a kapcsolatot.” Az összeállításból kiderül, hogy B. Molnár Mária a rend 1948-as feloszlatása után segédmunkásként dolgozott, tizenhárom éven át lámpákat ellenőrzött az Egyesült Izzóban, később Budajenőn volt tanítónő, onnan ment nyugdíjba. A rendet 1926-ban alapító Ván Zsuzsannával a Jablonka utcába költözött, 1990 után ott élesztették újjá a közösséget. Ma is szegény sorsú gyerekek tanításával foglalkoznak.

A fentiekkel röviden a Bors (Táblát avatnak… 11.o.) is foglalkozik.

A Magyar Hírlapban (16.o.) Mészáros Attila A keresztény szellemiség otthona címmel mutatja be a székesfehérvári Szent István Művelődési Házat, a keresztény kulturális szellemiség egyik hazai központja. Az intézmény az egyházmegyei rendezvények mellett helyet ad az irodalmi és képzőművészeti esteknek is. A lapnak az intézményt fenntartó Székesfehérvári Egyházmegye püspöke, Spányi Antal elmondta: az egyháznak mindig is küldetése volt az, hogy a kultúrát ápolja, és bizonyos értelemben kultúrát teremtő erő is. A Szent István Művelődési Ház kifejezetten azzal a céllal működik, hogy a magyar kultúrát a városban úgy formálja, hogy ennek a keresztény vetülete markánsan megjelenjen. Ehhez kell olyan programokat találni, hogy aki ide bejön, találkozzon a keresztény szellemiséggel, kultúrával és lelkülettel. A püspök szerint a város is rászorul arra, hogy egy hatékonyan működő, a keresztény szellemiséget erőteljesen képviselő intézménye segítse az emberek gondolkodásmódját. „Mert van sok minden, amit ebben a gondolkodásmódban korrigálni kell, hiszen nemcsak a rendszerváltás előtti negyven év, hanem az azóta eltelt időszak is sokat torzított az emberek értékrendjén.” Spányi Antal azt is elmondta, hogy a Szent István Művelődési Ház fenntartása nagy áldozatot kíván az egyházmegyétől, mert nem kapnak állami támogatást. „Mivel ez az intézmény a város polgárainak a szolgálatában áll, a városlakók kulturális centruma, ezért úgy gondolom, jogos az az igény, hogy az önkormányzat járuljon hozzá az intézmény fenntartásához. Ebben az évben először közművelődési szerződés szerint ad hozzájárulást a város, amiért mi bizonyos szolgáltatásokat biztosítunk. Örültem a megállapodásnak, mert ezáltal az intézmény a városban méltó helyet tud elfoglalni, és a támogatás hozzájárul az intézmény fenntartásához, így előre tudunk tervezni.” Nyilatkozik Bobory Zoltán igazgató is, hangsúlyozva: az intézmény jó hírének és magas színvonalú programjainak köszönhetően a látogatottságuk évek óta meghaladja a százezret. Az igazgató a programok közül kiemelte a holnap kezdődő A határon túli magyar irodalom napjai című rendezvényt, a nyolcadik éve működő Hóman Bálint Népfőiskola előadásait és a hazai közélet szereplőit bemutató Kis esti disputa című sorozatot. A cikkből kiderül az is, hogy a Szent István Művelődési Ház keretében működik a Magyar Írószövetség közép-dunántúli csoportja, illetve a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) ifjúsági és felnőtt csoportja. A művelődési házhoz kötődő irodalmárok munkájának köszönhetően indult meg a VÁR című folyóirat is.

Magyar Kurír