Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Hírlap (9.o.) Muszlim vallási vezetők kezet nyújtottak a kereszténységnek címmel számol be arról, hogy az iszlám világ 138 vezető vallási személyisége levelet intézett XVI. Benedek pápához, valamint az ortodox, a protestáns egyházak és az anglikán egyház vezetőihez. A levél aláírói szerint „A világ túlélése a tét, ha a keresztények és muszlimok nem békélnek meg egymással… Ha a muszlimok és a keresztények nem élnek békében, akkor a világon sem lehet béke.” A lap példa nélküliek nevezi a nyílt levelet, hangsúlyozva, hogy azt az iszlám szinte minden egyes ágazatának vezetője jegyezte. A Magyar Hírlap emlékeztet rá, hogy a keresztények és a muszlimok együtt a világ népességének több mint 55 százalékát alkotják, ezért fontos az együttműködés az igazi béke megteremtése érdekében. A levél aláírói figyelmeztetnek: „A muszlimok és a keresztények megértésének alapját nem lehet egyszerűen megteremteni néhány kiválasztott vallási vezető udvarias ökumenikus párbeszédével.” Egyúttal arra is rámutatnak, hogy a keresztények és a muszlimok ugyanahhoz az Istenhez fohászkodnak. A londoni The Times szerint arra lehet számítani, hogy a muszlim és a keresztény világ vallási vezetői a közelebbi jövőben talán közös konferenciát tartanak majd „semleges területen”, például egy amerikai egyetemen. A Magyar Hírlap emlékeztet rá, hogy ezt a levelet megelőzte XVI. Benedek pápa 2006 szeptemberében, Regensburgban elmondott beszéde, amelyben egy középkori szövegből idézett, amely az iszlámot az erőszakkal hozta párhuzamba. „A pápa akkor többször sajnálkozott a félreértés miatt. Egy éve a pápának szóló nyílt levelet még csak harmincnyolc muszlim vallási vezető írta alá. Most azonban a muszlim vezetők széles köre adta nevét a levélhez, ami azt jelzi, hogy konszenzus alakult ki közöttük a megbékélés ügyében.”

Ugyancsak a Magyar Hírlap (15.o.) Egy az Isten címmel vezércikkben fűz kommentárt a muszlim vezetők leveléhez, kiemelve II. János Pálnak a vallások közötti megbékélés terén kifejtett rendkívüli erőfeszítéseit, hangsúlyozva egyúttal, a néhai Szentatya örökségét ápolni kell. A vezércikk megállapítja: „Hatalmas lehetőségek rejlenek az iszlám vezetők levelében, ma azonban még kérdés, hogy milyen eredményekkel jár majd a kezdeményezés. Vallási vezetőktől azonban megszokhattuk, hogy bölcsebben és megfontoltabban tudnak dönteni, mint a politikusok, így talán joggal várhatjuk el, hogy a Föld békéjének helyreállítása érdekében is hatékonyabban cselekszenek majd. Sokáig hihetetlennek tűnt, hogy a kommunizmus megbukhat. Aztán mégis eltűnt a történelem süllyesztőjében. Ha ma még ugyanilyen hihetetlennek tűnik is a világvallások megbékélése, talán bízhatunk benne. Ha ebben is ugyanolyan egyöntetűen tudunk hinni, mint mindannyian ugyanabban az Istenben, akkor az eredmény nem maradhat el.”

Hazai hírek

A Magyar Nemzetben ( 5.o.) Centenáriumát ünnepli…Tombor László, a Baár-Madas Református Gimnázium, Általános Iskola és Diákotthon igazgatója nyilatkozik, abból az alkalomból, hogy a nagyhírű intézmény ma tartja százéves fennállásának évfordulóját. Elmondta: „Sok szülő számára az itt folyó magas szintű oktató-nevelő munkában rejlik a Baár-Madas vonzereje, amelynek köszönhetően például a középiskolai tanulmányi versenyeken elért eredmények alapján az ország első 25 középiskolája között vagyunk. A hat évfolyamos és a négy évfolyamos képzést kínáljuk, nagyon komolyan vesszük a tehetséggondozást. Nyilván tovább erősít minket a versenyhelyzetben, hogy a következő tanévben egy nyelvi-kommunikációs és egy matematikai emelt szintű csoportot is indítunk… Sokakat vonz az iskolánk környezete, a jó levegő is. Továbbá a szülők szeretnék a gyermekeiket fizikailag és lelkiekben is biztonságban tudni, és sokan úgy vélik, ezt mi biztosítjuk. E szülői kívánalom nagy felelősséget ró ránk, aminek igyekszünk is maximálisan megfelelni.” Az intézményvezető finanszírozási kérdésekre is kitért, hangsúlyozva: „A fő anyagi nehézséget nálunk éppúgy az állami alapnormatíva ez év őszi leszállítása okozza, mint a fővárosi fenntartású intézményeknek. Máskülönben a politikai helyzettől és meggyőződéstől függetlenül evidencia, hogy a nemzeti összetartozás-tudatra, a kultúra és a magyar múlt ismeretére az új nemzedék tagjainak is szükségük van. Ezek politikai nézetektől függetlenül mindannyiunkat összekapcsolnak.”

A Népszabadságban ( 5.o.) Rabbinak született... a 85 éves Schweitzer József nyugalmazott főrabbi nyilatkozik, aki felsorolta a jó rabbi jellemzőit: „Ne erőszakosan, de határozottan képviselje azt a vallásos világnézetet, amely a zsidó élet fundamentumát jelenti. Ahol és akin tud, ha kérik, segítsen. Igyekezzék, amennyire lehet, a zsidó ifjúságot a zsidó erkölcs és intellektualitás befogadására nevelni. Jól megjegyeztem azt a mondatot, ami egyébként egy keresztény hitszónoktól való: igehirdetéskor az egyik kezedben a Biblia legyen, a másik kezedben az aznapi újság. Érvényes ez a rabbikra is. Nyilvánvaló, hogy nem a bulvársajtóra meg a szenzációhajhászásra gondolok, hanem arra, hogy naprakésznek kell lenni. A rabbiknak az adott kor etikai vagy a zsidóságot érintő problémáit a Szentírás és a zsidó tanítás mérlegére helyezve kell tárgyalniuk.” Schweitzer József elmondta azt is: „Rabbiként olyan magyar – zsidó és nem zsidó – emberekkel tartom a kapcsolatot, akiktől távol állnak az antiszemita, szélsőséges nézetek. Az Árpád-sávos zászlók és azok a jelképek, amelyek újra előkerültek, engem egyértelműen a nyilas időkre emlékeztetnek, de arról, hogy ennek milyen a társadalmi fogadtatása, nincs személyes tapasztalatom. Abban viszont biztos vagyok, hogy a szélsőjobboldali veszélyt nem szabad lebecsülni. Soha nem szabad lebecsülni.”

Magyar Kurír