Napi sajtószemle

A Népszabadság (15.o.) Hiánygarancia kisebb egyházi biztonsággal címmel ír arról, hogy átalakítaná az egyházak finanszírozását a kormány, az egyszázalékos felajánlások kiegészítése némileg bizonytalanabbá válik a jövőben. A lap emlékeztet rá: eddig törvény garantálta, hogy az szja-befizetések 0,9 százalékát (valamivel több mint 11 milliárd forintot) az egyházak akkor is megkapják, ha az egyszázalékos felajánlások nem érik el ezt az összeget. A kiegészítést az egyházak az egy százalékból való részesedésük alapján kapták meg automatikusan. A jövő évi költségvetés kiegészítéseként a hét végén az Országgyűlésnek benyújtott, a büdzsé végrehajtásához szükséges törvénymódosításokat tartalmazó tervezet szerint az automatizmus megszűnne a jövőben: a mindenkori költségvetésben határoznák meg, mennyit kapnak az egyházak. Igaz, a maximumérték változik, most már a keret elérheti a jövedelemadó teljes egy százalékát is, és ez a 0,1 százalékos emelés akár 2 milliárd forintos többletet is jelenthet – írja a baloldali napilap, hozzátéve: ezzel együtt sem biztos, hogy az egyházak ugyanannyit kapnak, mint korábban. „Sőt… Az új szabály szerint a kiegészítés legfeljebb az adott egyháznak felajánlott összeget érheti el. Vagyis ha a felajánlott összeg nem éri el az szja 0,45 százalékát, akkor az egyházak veszítenek a mostani helyzethez képest. Márpedig nem éri el: tavaly 13 milliárdot kaphattak volna, az egy százalékokból az egyházak, ám csak 4,1 milliárdot kaptak. (A legtöbbet a katolikus egyház.) Vagyis ennek alapján a 11 milliárdos össztámogatás 8 milliárdra csökkenne. A kormány persze ezzel is teljesíti a Vatikánnal kötött szerződésben tett vállalását. Az ide vonatkozó pont szerint az szja-teher fél százalékát mindenképpen meg kell kapják az egyházak – ezt a kormány tulajdonképpen önkéntesen emelte eddig 0,9 százalékra. A törvényjavaslat indoklásának erről szóló részében az előterjesztő pénzügyi tárca azzal indokolja a mostani változtatást, hogy így korszerűsítik, társadalmilag igazságosabbá teszik a támogatási rendszert, valamint támogatják az egyházak részvételét az állami feladatok ellátásában. Az indoklás szerint a javaslatról megkezdték az egyeztetést a történelmi egyházakkal.”

A Magyar Nemzetben (10.o.) Thurzó Katalin A bencés atyák ezeréves pincéi címmel számol be a pannonhalmi kistérségbe szervezett kirándulásról, kiemelve hogy Pannonhalma „a magyarok ’világöröksége’, amely ablakként szolgál Isten valóságára és az egyetemes emberi kultúra értékeire. Egyik kiemelkedően becses emlékhelye a magyar történelemnek, honi bölcsője a kereszténységnek a bencés monostor Szent Márton-hegyén. Belseje ráadásul különleges látnivalót rejt magában: a néphagyomány szerint a hegy gyomrába vájt, nagy kiterjedésű pincerendszer ezeréves múltra tekint vissza. A föld alatti járatokban ma is boroshordók szunnyadnak, ezek tizenhárom ’utcában’, fél kilométer hosszan sorakoznak egymás mellett. S mint mondják, a bor ott a legfinomabb, ahol megszületik. Jellegzetesen zamatos, kellemes illatúak a táj tipikus fehérborai, mint a rajnai rizling, a sauvignon blanc és a fűszeres tramini, de a tradicionális olaszrizling, az ezerjó, a sárfehér is szerepelt pannonhalmi kóstoló programunkban.”

Ugyanitt (10.o.) Joó István Katolikus turistaház a Mátrában címmel a Mátraszentmimre Bagolyirtás nevű határában fekvő, Stella katolikus üdülőt ajánlja pihenésre mindazoknak, akik arra vágynak, hogy felvegyék a kapcsolatot „Isten teremtett világának természeti szépségeivel.” Az elérhetőség: Stella üdülő, Mátraszentimre-Bagolyirtás, Jókai Mór út 1. www.stellaudulo.hu Szállásdíj: 3600 forint/fő naponta.

Magyar Kurír