Külföldi hírek
A Bors (11.o.) és a Napi Ász (7.o.) Joseph és Chico címekkel számol be arról, hogy megjelent a Chico és Joseph – ahogy egy macska látja XVI. Benedek pápát című, 44 oldalas, gyermekeknek készült és rajzokkal illusztrált könyv, amelynek szerzője, Jeanne Perego olasz írónő egy macska szemszögéből követi nyomon a születésétől, 1927-től egészen 2005-ös pápává választásáig Joseph Ratzinger bíboros életútját. A vele történt minden fontos eseményt a macska kommentál.
A Magyar Hírlap (16.o.) Passzív eutanázia címmel ismerteti Javier Lozano Barragán bíborosnak, a Vatikán „egészségügyi miniszterének” az olasz Corriere della Será-ban tegnap megjelent interjúját, amelyben a főpásztor kijelentette: „II. János Pál pápa az utolsó napjaiban visszautasította újabb kórházi kezelését, amely talán meghosszabbította volna életét.” A lap megkérdezte, ki döntött úgy 2005. március 30-án, hogy nem szállítják kórházba a súlyosan beteg pápát? Barragán bíboros válasza: „Maga II. János Pál határozott így. Megkérdezte orvosaitól, hogy a kórházban meggyógyíthatják-e, és amikor nemleges választ kapott, azt mondta: inkább itt maradok és Isten kezébe teszem le az életemet.”
A Hetek (12-13.o.) Mennyben és pokolban címmel közli, hogy egy amerikai lelkész, a háromgyermekes Don Piper állítása szerint visszatért a halálból és megírta túlvilági élményeit, 90 perc a mennyben címmel. A regény tíz hónapja dobogós helyen áll a New York Times bestsellerlistáján, nem sokkal megelőzve Bill Wiese 23 perc a pokolban című, szintén saját élményeken alapuló művét. Don Pipert 1989 januárjában ért végzetesnek hitt autóbaleset. Halottként feküdt a szétroncsolt autóban, amikor kilencven perc elteltével egy jelenlévő lelkészismerőse imádkozni kezdett érte. Az ott lévők megdöbbenésére Piper csodálatos módon feltámadt. Emlékezett arra, hogy a mennyekben járt, de erről csak azután tudott nyilvánosság előtt beszélni, hogy átesett az évekig tartó, fájdalmas gyógyulási időszakon. Ennek során Piper hitét komoly próbák érték, ám végül megértette, hogy a balesetet és mennyei élményeit „Isten arra akarja felhasználni, hogy reménységet és vigasztalást nyújtson a súlyos betegségbe került vagy szeretteiket gyászoló embereknek. Lelkészként új szemmel olvassa és tanítja azóta a Bibliát, amelyben több száz közvetlen utalás található a természetfeletti világra.” Bill Wiesével kapcsolatban a Hetek megjegyzi: az ingatlankereskedő egy éjszaka mindössze huszonhárom percet töltött a pokolban, de az ott tapasztalt borzalmak elegendőek voltak ahhoz, hogy az amúgy teljesen hétköznapi életet élő férfi élete teljesen megváltozzék, és fő célja ezután az legyen, hogy távol tartsa embertársait a „gyötrelem helyétől.” A cikkből kiderül az is, hogy már készül mindkét mű magyar fordítása. A közeljövőben pedig megjelenik egy klasszikus művelődéstörténeti kézikönyv, A menny története címmel, amelynek szerzői, Colleen McDannell amerikai és Bernhard Lang német történészek nem saját tapasztalataikról írnak, hanem az elmúlt kétezer év legjelentősebb vallás- és művészettörténeti személyiségeinek álláspontját mutatják be a túlvilági lét kérdéseiről, Jézustól Aquinói Szent Tamáson át Swedenborgig és a XX. századi apokaliptikus gondolkodókig.
Hazai hírek
Az október elsejei Népszabadság után (lásd aznapi szemlénket – a szerk.) ma a Magyar Hírlap (Fény derült… 14.o.) ír arról, hogy egy közelmúltbeli vizsgálat megállapította: nem mérgezték meg Széchényi Pál egykori kalocsai érseket. A legrégebbi magyar múmia titkának leleplezéséhez új módszereket vetettek be. A lap közli azt is, hogy a kutatási eredmények alapján 2010-ben szeretnék megnyitni a Széchényi Pál érsekről és koráról szóló kiállítást a Természettudományi Múzeumban. Ennek létrehozása csaknem 20-25 millió forintba kerülne. A tárlatra azonban egyelőre nincs pénz, különböző pályázati forrásokból szeretnék előteremteni.
Magyar Kurír