Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (2.o.) Hiller most sem jutott be a pápához című beszámolója az Index hírportálra hivatkozva közli, hogy ezúttal sem sikerült bejutnia Hiller Istvánnak, az egyházi ügyekért felelős miniszternek XVI. Benedek pápához. Az oktatási és kulturális tárca sajtóosztálya ugyanakkor tagadta, hogy Hiller, aki ugyan valóban elutazott a Vatikánba, meg akarta volna látogatni az egyházfőt. Az Index azonban állítja: Hiller szándékáról és a kudarcról több forrásból szerzett értesülést.

Ugyancsak a Magyar Nemzet (8.o.) A melegek ellen szólt II. Alekszij címmel számol be az orosz ortodox egyház fejének a strasbourgi Európa Tanács parlamenti közgyűlésében elmondott beszédéről, amelyet tegnapi számunkban részletesen ismertettünk. (Lásd: Az erkölcs biztosítja a társadalom életképességét, fejlődését és egységét – a szerk.) A polgári napilap beszámolója szerint az Európa Tanácsot kínosan érintette, hogy II. Alekszij melegellenes kijelentéseit számos, ortodox országból érkező képviselő tapsolta meg, így például azt, amikor azt mondta, hogy a homoszexualitás betegség és éppen olyan személyiségtorzulás, mint a kleptománia. David Russel-Johnston brit liberális demokrata tanácstag közölte: a pátriárka megismételte agresszív, intoleráns álláspontját, és sajnálatos, hogy sokan még tapsoltak is neki. Terry David, az Európa Tanács főtitkára szerint a pátriárka párhuzama szerencsétlen, de vallási vezetőként joga van nézetét elmondani.

A Népszabadság (11.o.) A Sátán visszatér címmel mutatja be a Sátán Bibliájaként is ismert Codex Gigás történetét. A legnagyobb méretű, majdnem egy méter magas és fél méter széles, 75 kilogramm súlyú, középkori könyv most, 359 év múltán visszatér hazájába, Prágába. A felbecsülhetetlen értékű kódexet a prágai várból svéd katonák lopták el a harmincéves háború végén, 1648-ban. A svéd királyi palotában tartották, ám 1697-ben a palotában tűz ütött ki. A gigászi kódexet azonban nem tudták megemelni, ezért, hogy megmentsék a tűztől, kitolták az ablakon. A pergamenlapok nem sérültek meg súlyosan, de a bőrből és fából készült fedél megrongálódott. Csak jóval később, a XIX. század végén restaurálták, ezután a Svéd Királyi Könyvtárban őrizték. A kódexet eddig kétszer mutatták meg a nagyközönségnek, a svédek most is csak kölcsönadták Prágának. A Népszabadság ismertetése szerint a kódex múltja homályba vész. Állítólag egy bencés szerzetes, akit szörnyű bűnei miatt élve akartak befalazni, hogy elkerülje a halálbüntetést, megfogadta: egyetlen éjszaka megírja a világ legnagyobb Bibliáját. Ezzel dicsőséget szerzett volna a kolostornak, ő pedig vezekelt volna bűneiért. A szerzetesek ráálltak az alkura. A bűnös férfi azonban nem tudta fogadalmát teljesíteni, ezért az éjszaka közepén az ördögöt hívta segítségül. Az üzletért a lelkét adta cserébe. Amikor a könyv elkészült, hálából megörökítette segítőjét is. Innen volna a könyv egyik lapján látható ördögábrázolás. A Népszabadság hozzáteszi: a kódexet feltehetően valóban egy szerzetes írta a XIII. század elején, valamikor 1200-1230 között a podlazieci bencés kolostorban, 100 kilométerre Prágától, de nyilván nem egyetlen éjszaka alatt. Az ördög ábrázolásában sincs semmi titokzatosan sátáni, habár a korban rendkívüli módon hatalmas alakja egy teljes lapoldalt foglal el. Kamil Boldan szekértő szerint szövegkörnyezetében nagyon is logikus az ördög megjelenítése. A hívő választhat a jó és a rossz között, ez utóbbit pedig az ördög szimbolizálja. Zdenek Uhlir, a Cseh Nemzeti Könyvtár szakértője elmondta: 10-12 év alatt készülhetett el a hatalmas munka. Az eredeti 640 lapból mára csak 624 maradt meg, azok azonban viszonylag jó állapotban őrződtek meg. A könyv tartalmazza a korabeli bencés rendi szabályokat, a teljes Ó- és Újtestamentumot, valamint Josephus Flavius első Zsidó háborúját, ezenkívül megtalálható benne a szentek listája és a húsvét időpontjának kiszámítási módja.

Magyar Kurír