Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszava (Elárverezik… 13.o.) beszámol arról, hogy a Southeby’s aukciós ház elárverezi az Újszövetség első illusztrált német nyelvű kéziratát, az Ottheinrich-bibliát. Arra számítanak, hogy több mint kétmillió font sterlinget (2,8 millió euró) fizet majd a vevő. A lap emlékeztet rá: az Ottheinrich-biblia 1430 körül keletkezett, és a német nyelvű Biblia egyik legjelentősebb kéziratának tartják, csaknem száz évvel Luther Márton Biblia-fordítása előtt készült. Az összesen nyolc kötetből december 4-én öt kerül kalapács alá Londonban, amelyek Sachsen-Coburg és Gotha hercegének művészeti és tudományos gyűjteményéből származnak. Az árverésből befolyó összegből más műtárgyakat szándékozik beszerezni az eladó. Az Ottheinrich-bibliát Ottheinrichről, Pfalz-Neuburg grófjáról, a későbbi heidelbergi választófejedelemről nevezték el, akinek megbízására a XVI. században a kézirat kifestését elvégezték. „Egyike a világ legjobban dokumentált kéziratainak, és hihetetlenül nagy akadémiai jelentőséget tulajdonítanak neki” – mondta Christopher de Hamel, az aukciós ház munkatársa.

A Magyar Nemzet (Szent Vitus-templom… 13.o.) beszámol arról, hogy egy bírósági döntés szerint a prágai Szent Vitus-katedrális nem a katolikus egyház, hanem a cseh állam tulajdona. A 14 éve húzódó perben a prágai taláros testület azután döntött, hogy a legfelsőbb bíróság megsemmisítette azt a döntést, amely az egyháznak ítélte oda a templomot. Miloslav Vlk prágai érsek bejelentette, hogy a cseh katolikus egyház kész arra, hogy a pert európai bíróságok elé vigye.

Hazai hírek

A Népszabadság (21.o.) Nem mérgezték meg Széchényi Pált, a Magyar Nemzet (15.o.) Nem ölték meg a kalocsai érseket címekkel számolnak be arról, hogy a korábbi elképzeléssel ellentétben az 1710-ben elhunyt Széchényi Pál kalocsai érseket nem mérgezték meg, legalábbis erre utalnak a főpásztor mumifikálódott holttestén végzett legújabb kutatások. A Nemzeti Múzeumot alapító Széchényi Ferenc óta tartotta magát az a vélekedés, hogy a Rákóczi-szabadságharcban játszott békeközvetítő szerepe miatt ölték meg az egyházi méltóságot. Most kiderült: alaptalan volt a teória, az érsek nem toxikus anyagtól halt meg. A vizsgálatok kezdeményezője, Kristóf Lilla Alida antropológus a hét végén tartott nagycenki szakmai konferencián elmondta: Magyarországon 300 éves múmiát még nem vizsgáltak. Ráadásul az interdiszciplináris elemzések során eddig még nem alkalmazott, háromdimenziós digitális technikát is felhasználtak. A család áprilisban egy napra engedte elvinni a múmiát a Természettudományi Múzeumba és a Semmelweis Egyetemre, ahol orvosok, antropológusok és a Széchenyi Egyetem kutató-mérnökei elvégezték a szükséges vizsgálatokat. Kiderült: mesterséges mumifikációról van szó, Széchényi Pál belső szerveit a test tartósítása előtt kivették a szív fölött ejtett vágás nyomán keletkezett nyíláson. Az antropológus valószínűnek tartja, hogy a kor szokásainak megfelelően az érsek szívét másutt temették el. Kerényi Tibor patológus professzor kizárta, hogy a hajdani érseket megmérgezték. Arzént ugyan kimutattak a múmia testében, de azt a tartósításra használták. A professzor, valamint a képalkotó eljárásokat részben végző és elemző Pohárnok László, a győri Petz Aladár Kórház osztályvezető főorvosa egyöntetűen kijelentette: az agyban súlyos érelmeszesedésre utaló képleteket találtak. Nagyon valószínű, hogy a meszesedés a szívben is komoly érbetegséget okozott, s ez vezethetett Széchényi Pál halálához.

A Magyar Nemzetben (A király és a vértanú 15.o.) Mihályi Győző színművész nyilatkozik, aki Jean Anouhil Becket című színművének játssza a címszerepét a Magyar Színházban. A darabot Csiszár Imre rendezi. Mihályi elmondta: „Úgy próbáltam megfejteni Becket személyiségének titkát, hogy korunk pápáival hasonlítottam össze magamban: nekik is volt gyermekkoruk, ifjúkoruk, amikor még meg sem fordult a fejükben, hogy valamikor egyházfők lehetnek, még csak az sem, hogy papi pályára lépjenek. Becket a XII. században meg egyenesen züllött életet él a király társaságában (akit Õze Áron alakít), imádja az életet, a mulatozást. Keresi a helyét a világban, s aztán a feladat találja meg benne a nagyra hivatott embert. Amikor barátja, II. Henrik király ráparancsol, hogy vállalja el a canterbury érseki megbízást, hogy megkönnyítse az uralkodó dolgát – rádöbben, neki ez a sorsfeladata, ezen az úton kell végighaladnia. S ennek a vállalásában a mártíriumig is képes eljutni.” Mihályi azt is elmondta, hogy „iszonyú szenvedélyek csapnak össze a színpadon. Nem modernizált formában játsszuk az előadást, de nincs is szükség rá, hiszen a szövegből sajnos ma is időszerű gondok hallatszanak ki: a kisebbségi sors, az egyház és az állam viszonya. Az egyház ma is úgy érzi, hogy bizonyos dolgok ellen tiltakoznia kell, ha tenni nem is tud ellenük. Mindezen túl az lenne igazán fontos, hogy az eladás láttán mély katarzist éljen át a néző.”

Magyar Kurír