Napi sajtószemle

A Népszava (2.o.) Elítélte a terrorizmust a pápa címmel számol be arról, hogy tegnap XVI. Benedek pápa fogadta a Kereszténydemokrata Internacionálé vezetőit, köztük Orbán Viktort, a Fidesz elnökét. A lap kiemeli, hogy a Szentatya elítélte „a terrorizmus súlyos jelenségét”.

A Magyar Hírlap (1.o.) címoldalon közöl fényképes beszámolót: XVI. Benedek látható, amint üdvözli Orbán Viktort és feleségét, Lévai Anikót.

A Népszava (2.o.) Stoiber magasabb dómot akar című beszámolója szerint „Sajátos kijelentéssel hívta fel magára a figyelmet Edmund Stoiber, a CDU napokban távozó elnöke, bajor miniszterelnök. Mint mondta, támadóbb szellemben kell fellépni az iszlámmal szemben. Ennek alapján megfogalmazása szerint a székesegyházakat magasabbra kell építeni a mecseteknél.”

Hazai hírek

A Magyar Nemzetben (Emberhalász 34.o.) a világszerte ismert rapper, P. Stan Fortuna amerikai kapucinus szerzetes nyilatkozik, akit meghívott a Városmisszióra a Regnum Christi közösség. Elmondta: „Már gyerekkoromban érdekelt a papság, de a plébánosunk otthagyta a hivatását és megnősült, ezért később elfordultam ettől az úttól. Fiatalként nagyon sok rossz dologba keveredtem, ám néhány évvel később Isten elkezdett megtéríteni, és újból éreztem azt a hívást, amely gyerekkoromban is szólított. Csatlakoztam egy katolikus bibliacsoporthoz, és ez nagyon fontos lett megtérésem szempontjából. A csoport egyébként egy olyan kápolnában működött, amelyet Árpád-házi Szent Margit tiszteletére szenteltek, ezért érzem fontosnak, hogy most, életemben először, Magyarországra utazhattam.” A szerzetes-énekes kifejtette: „Rapmisét nem tudok elképzelni, de azt igen, hogy ugandai dobok szólnak a háttérben. És ez meg is történt számtalanszor VI. Pállal, majd II. János Pál afrikai látogatásai során. Nem gregoriánt énekeltek, hanem afrikai zenét játszottak, és törzsi táncokat jártak.” P. Stan Fortuna leszögezte: „A szerzetesnek Istent kell előtérbe helyeznie saját maga helyett. Én pedig pap vagyok, nem szeretnék a világi sztárokhoz hasonlítani. De senki nem volt népszerűbb, mint II. János Pál, többen ismerték, mint Michael Jordant. És a pápának talán túlzásba vitt, ’túlnöveszett’ egója volt? Pont az ellenkezője igaz: a szívében lakozó szabadságot és szeretetet tudta átadni másoknak.” A szerzetes-rapper emlékeztet rá: „Amikor Jézus azt mondta Szent Péternek: emberhalásszá teszlek, azt akarta kifejezésre juttatni, hogy sokfélék vagyunk. Az emberek a különböző kultúrákban másféle férfiakhoz és nőkhöz vonzódnak. Egyes halak szájukba veszik a horogra tűzött kukacot, és úgy lehet kihalászni őket. Más halak viszont nem esznek kukacot, ezeket nem lehet horoggal becserkészni, hozzájuk háló kell. De olyan halak is vannak, amelyeket sem hálóval, sem horoggal nem lehet kifogni, ezeket szigonnyal halásszák. Amikor azt mondta Jézus Péternek, emberhalásszá teszlek, egy határok nélküli világot kínált, mert az Isten szeretete, amelyik betör az emberi történelembe, számtalan módon tud megvalósulni: ajándékok, ügyesség, emberi személyiségek, a megtörtség és a szenvedés, vagy rejtettség és csendesség révén. Egy monostorban imádkozó szerzetes, akit senki nem lát, esetleg trappistaként némasági fogadalmat is tett, ugyanúgy eszköze lehet tehát az isteni szeretetnek, mint az, aki emberek között jár-kel.” P. Stan Fortuna emlékeztet rá: „Voltak olyan szentek, akik nyomorékként, fogyatékosként élték életüket, sem beszélni, sem járni nem tudtak, és voltak olyanok is, akik filozófusként működtek, verseket írtak, színművészek voltak. És akinek az életében ez mind megvolt, pápa is lett. Senki hozzá fogható nem akadt, és nem is lesz. Mostani pápánk másféle természetű, és Isten most az ő személyiségét használja népének vezetésére. Ez az ember szereti a klasszikus zenét, Mozartot, vonzódik a latin miséhez, és nem érzi jól magát a nagy tömegben. Nem örül, ha fényképezik, nem szeret nyilvánosság előtt szerepelni, tartózkodik attól, hogy saját személyiségét előtérbe helyezze. De az Úristen vezetésre hívta, és amikor a gondviselés ezt a briliáns zsenit fölemelte, elhozta Bajorországból, akkor engedelmességből elfogadta az új feladatát.” A szerzetes-énekes felidézte: „Nem voltam mindig abban a helyzetben, hogy gitározok, fotókat, videókat készítenek rólam, és az emberek beszélni akarnak velem. Tíz éven keresztül a szemináriumban tanultam, és azt gondoltam, hogy visszahúzódó életem lesz. Szolgáltam a szegényeket, krumplit hámoztam, utcát takarítottam. És nagyon boldog voltam. Aztán az Istennek más tervei lettek velem. Akkor az volt a feladatom, most meg más. De nem mindig leszek ebben a mostani pozíciómban. Az én üdvösségem, hogy azt tegyem, amit Isten akar. Ha bizalmamat Istenbe helyezem, megszabadít engem, és olyan függetlenné tesz, hogy ne érdekeljen az emberek véleménye, csak szeretni tudjam az összes embert. Alszom egy jót éjszaka, fölkelek reggel, és készen állok az indulásra. Nem érdekelnek a statisztikák, nem számoltam, hány embert vezettem el Krisztushoz. Egyedül az számít, hogy Isten hűséges.”

A Népszabadságban (5.o.) Czene Gábor Épülő templomok, üres plébániák című összeállításában kiemeli: „A rendszerváltás óta több százzal gyarapodott a katolikus templomok száma, a papképzés viszont erős lemaradásban van. A plébániák fele üresen áll, a legtöbb kis falunak nincs saját katolikus lelkipásztora.”

Magyar Kurír