Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Nemzetben (30-31.o.) Fáy Zoltán Melegítő címmel XVI. Benedek pápa mariazelli zarándoklatáról és szentmiséjéről beszámolva kiemeli: „II. János Pál egész világot behálózó utazásai óta a ’pápamise’ sajátos, önálló műfajjá vált. Különös esemény, melyre többnyire a média megkülönböztetett érdeklődése, a résztvevők nagy száma és sokszor heves érzelmi megnyilvánulások kísérnek. Ez azonban csak a külsőség. A lényeg – mint az életben annyiszor – itt sem látható közvetlenül.” A cikkíró magával ragadónak írja le a XVI. Benedeket ünneplő tömeg lelkesedését, ugyanakkor emlékeztet: „Sok-sok évszázadon keresztül voltak meghatározók a zarándokok csoportjai között a magyarok. Most megváltozott a helyzet. A híradások szerint – a három püspökkel az élükön – kétezer magyar vett részt a pápai misén.”

Hazai hírek

A Népszabadság Hétvége című mellékletében (4-5.o.) Buda Péter Konstantinus, újratöltve címmel reagál Várszegi Asztrik püspök pannonhalmi főapát augusztus 18-án a lapban megjelent és általunk is szemlézett interjújára. A cikkíró így fogalmaz: „Várszegi Asztrik… szerint lappangó fundamentalizmussal párosuló új klerikális konzervatív hullám érte el Magyarországot… a pannonhalmi főapát… beszélt a Magyarországot is elérő ’új klerikalizmusról’. Erdő Péter prímás érsek pedig szintén ezen a háttéren ’üzent’:… a nyelvezet ugyan némileg változhat, de a ’konstantinusi egyház’ leglényege marad. Az augusztus 20-ai szentmisét celebráló Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek beszéde ’ékes’ illusztrációját nyújtotta annak, hogy a bíboros által említett ’nyelvezetbéli’ változások az egyház konstantinusi örökségét érintetlenül hagyják.” Buda Bábel érsek homíliájából idézi a következő részt is: „Szent István számára magától értetődő volt az élet szentsége és az ezt védő isteni parancs megtartása.” A cikkíró hozzáteszi: Ebbe azonban István szerint… probléma nélkül belefért az erőszakos hittérítés. Úgy tűnik, Bábel ebben sem lát mára nézve kivetnivalót. Hiszen a Gonosszal küzdünk… A ’Gonoszság’ az érsek szerint az elmúlt években ütötte fel a fejét és vette át az irányítást az ország felett. Miután az érsek az istentelen vezetőket produkáló választásokra is utalt beszédében, nem nehéz a beazonosítás: a ’Jó’ és a ’Gonosz’ küzdelme folyik ma a hazai pártpolitikában. A Gonosz mindenesetre a szekuláris kormányzat – mely nem törekszik arra, hogy ’népével megvalósíttassa’ a ’keresztény életelveket’. A ’konstantiniánusi’ szemlélet lényegét tekintve fundamentalista: vagyis a történelem és a jelenkor társadalmi történéseinek értelmezését saját kozmikus, transzcendens háborús ideológiájának, hitrendszerének rendeli alá. A múlt így a vallási-hatalmi célkitűzéseket igazoló mítosszá, a jelenkor politikai küzdelmei pedig e mítosz folytatásaként a Jó és a Gonosz harcává egyszerűsödnek – degradálódnak. Érveknek, kritikának nincsen helyük: a Gonosszal párbeszédet nem folytatunk.” Buda kifejti: „A konstantiniánusi szemlélet – nevéhez hűen – valójában a ’rómaiság’ folytatója: a grandiózus intézmény, a hierarchia és az egyetemes hatalomgyakorlás igézete alatt áll.” A cikkíró idézi Yves Congar francia teológust: „Mindaz, ami a Római Egyház nem keresztény része, és ami meghatározza vagy inkább akadályozza teljes evangéliumi és profétikus elkötelezettségét”, a római birodalmi vallási öröksége.” Az antinkonstantiniánusok szerint „Semmi döntő nem történhet addig, míg a Római Egyház teljesen maga mögött nem hagyja feudális és világi jellegét. Mindezt le kell rombolni: és le is lesz rombolva!” – fogalmazott Congar a II. Vatikáni zsinat alatt. Buda hozzáteszi: „Róma azonban közbeszólt. Az ügy pedig lezártnak tűnik.”

A Népszava (Veres… 3.o.) idézi Veres András szombathelyi megyéspüspököt, aki tegnap közölte: „az igazságtalanul csökkenő állami támogatások miatt súlyos helyzetben vannak a szombathelyi egyházmegyében működő egyházi fenntartású iskolák. A kormány a történelmi egyházakkal igazságosabb intézményfinanszírozási rendszerről tárgyal, de a megoldásig egyre súlyosabb helyzetet kell kezelni.”

A Magyar Nemzetben (Ezernégyszáz helyszínen szól az evangélium 4.o.) Blanckenstein Miklós pápai prelátus, az esztergomi szeminárium rektora nyilatkozik a holnap kezdődő Városmisszió Budapest, 2007 című, egyhetes rendezvénysorozatról. Miklós atya szerint „biztos, hogy a hitüket gyakorló keresztények közösségalkotó és együtt munkálkodó képessége is vizsgázik ezekben a rendhagyó napokban. Az eredményt valóban az mutatja majd, hogy tudunk-e olyan embereket érdeklődővé tenni, akiknek valaha kihűlt a hitük, illetve, akik sohasem voltak hívők… Ha egy városban normálisak a viszonyok, akkor ott az élhetőség nem önmagában a pénztől, hanem az emberi kapcsolatok minőségétől függ” – mondta az esztergomi szeminárium rektora, aki nem gondolja, hogy a város és az erkölcsi fertő közé egyenlőségjelet lehet tenni. Inkább arról van szó, hogy a metropolisoknak óriási a felszívó erejük, igaz ez olyan látható jelenségekre is, mint a csövesség, bérkoldusréteg, prostitúció, extrém viselkedések. Leszögezte: „Ha valakit annak a gondolatnak meg tudunk nyerni, hogy Krisztus teljes életet ajándékoz nekünk, annak megvannak a jó következményei a mindennapi életben, hiszen viselkedésünk mindig következménye a szív történéseinek.”

A Népszava (Több… 3.o.) beszámolója szerint „Nem várták meg a történelmi egyházak, hogy komolyabb politikai botrány robbanjon ki abból: több városban is a fenntartásukban működő iskolák, intézmények adtak volna helyet a Jobbik és a Magyar Gárda hét végén kezdődő, önnépszerűsítő országjáró kampányának. Bár a református és a katolikus egyház bevallottan nem gyakorolt hatást a helyi ügyekre, két nap vonakodás után egymás után mondta vissza közreműködését a gárdista road-show-ban a kecskeméti katolikus piarista rendi gimnázium, a miskolci református kollégium, valamint a nyíregyházi református Gyülekezeti Ház.” A piarista gimnázium igazgatója, Nagy Attila a lapnak elmondta: rendkívüli igazgatói tanácsülésen döntöttek úgy, hogy a további félreértések elkerülése és az iskolai munka nyugalma érdekében visszamondják a Jobbik kérelmét a terembérletre. Ugyanakkor méltánytalannak nevezte, hogy „olyan politikai kérdések miatt, melyekről nincs megnyugtató társadalmi konszenzus, az iskola életét keserítik meg.” Szerdahelyi Csongor, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) sajtóirodájának vezetője csak annyit mondott a Népszavának: nem tud róla, hogy az egyház vezetői a helyi ügyekbe avatkoztak volna a gárda szereplése kapcsán. Csoma Áron, a református egyház zsinati irodájának szóvivője leszögezte: nincs rendezvény, nincs miről beszélni. „Okafogyottá vált a kérdés” – tette hozzá arra reagálva, hogy az MSZP felszólította a történelmi egyházakat, tegyék egyértelművé, kik döntöttek arról, hogy a Magyar Gárda és a Jobbik egyházi iskolákban hirdethesse nézeteit.

A Magyar Nemzetben (15.o.) Badacsony T. örs Bibliaellenes topik az interneten címmel reagál arra, hogy a forum.index.hu internetes oldalon felhívás jelent meg, Tiltsák be a Bibliát! címmel, amely a Zsoltárok könyvéből kiemelt idézeten alapul: „Áldott, aki megragadja gyermekeidet és szétzúzza őket a sziklán.” A cikkíró rámutat, hogy a szövegösszefüggésből kiragadva és az exegétika szempontjait félretéve sikerült a lelkes hozzászólókat ugrasztani, a kezdeményezés nem talált süket fülekre, s Lukács-evangéliumából is érkezett egy idézet: „Ha valaki hozzám jön, de nem gyűlöli meg apját, anyját, feleségét, gyermekeit, testvéreit, sőt még a saját lelkét is, nem lehet az én tanítványom.” Az ötletgazda felelőssé tette a történelmi egyházakat, „hiszen ők adnak ki Bibliát, és jelzi, hogy eljárást indít úgy nyomtatott, mint virtuális formában, természetesen.” Az egyik hozzászóló szerint a Bibliára is rá kellene írni, mint a dohányárukra, hogy káros az egészségre. Badacsony T. Örs viszont azzal a kommentelővel ért egyet, aki azt írta: „Legyen vallásotok a fogyasztói társadalom, a ti bajotok.”

Magyar Kurír