Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (Holokausztot emlegettek… 8.o.) beszámol arról, hogy az amerikai nagykövetség kezdeményezésére szűk körű, ökumenikus megemlékezést tartottak tegnap Budapesten a városligeti Vajdahunyadvárban lévő jáki kápolnában, Erdő Péter bíboros prímás vezetésével a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások évfordulóján. A polgári napilap szerint a felszólalók mondataiból kivehető volt az események ellentmondásos megítélése: „Míg Erdő Péter imát mondott a megemlékezésen, az amerikai nagykövet, April Foley arra hívta fel a figyelmet, hogy a terrorizmus nem ismer földrajzi határokat, és nem egyetlen ország problémája; leküzdésének legjobb módja pedig az, ha ’az állampolgárok vallási és felekezeti háttértől függetlenül éberségükkel támogatnak minket’. Feldmájer főrabbi párhuzamot vont a holokauszt és a terrortámadások között, szerinte a ’gyilkolás nem aznap kezdődött, hanem jóval korábban, a gyűlölet szavaival’. Bolek Zoltán, a Magyarországi Iszlám Közösség elnöke – aki szerint az erőszaktevők nem Isten parancsát, hanem saját vágyaikat követték – felidézte: a terrortámadást követő napokban felmerült benne, hogy e tragédiára hivatkozva veszíthetik-e életüket újabb ártatlanok, és ’történhet-e egy új, mozlimellenes holokauszt’.”

A Népszabadságban (3. o.) Révész Sándor Üldöz vagy tagad? címmel bírálja Semjén Zsolt hétfői, nagy vihart kavart parlamenti beszédét. A KDNP elnöke többek között az SZDSZ figyelmébe ajánlotta az autentikus rabbinisztikus hagyományok követését. A cikkíró szerint viszont függetlenül attól, hogy Semjénnek tárgyilag mennyiben van igaza, „az biztos, hogy az autentikus rabbinikus hagyománnyal sok minden ellentétes, amit egy demokráciában nem helyes tiltani, pláne üldözni. Pl. maga a kereszténység. A keresztény mártírok hosszú sorában az első Szent István volt, akit a Semjén által említett autentikus előírások nevében egy extrém szekta képviselőjeként megköveztek, egy bizonyos Saulus közreműködésével, aki aztán maga is ennek az extrém szektának a vértanúja lett. Három eset lehetséges: Semjén meg akarja tiltani az izraelitáknak, hogy izraeliták legyenek, s ennek megfelelően tagadják, hogy Jézus Krisztus Megváltó és Isten fia; Semjén helyesli a Krisztus-tagadást; Semjén nem helyesli a Krisztus-tagadást, de mégsem akarja betiltani. Az első esetben a demokrácia és az izraeliták ellensége lenne, a második esetben megtagadná a hitet, melyet eddig vallott. Marad a harmadik eset, a szabadság esete. Ez a harmadik eset viszont csak akkor maradhat, ha elismerjük, hogy semminek a tiltására, üldözésére nem elég ok, hogy nem helyeseljük, mert szemben áll a hitünkkel és annak parancsaival. Ebből következik, hogy ha valamit nem akarunk üldözni, az nem jelenti azt, hogy azonosulunk vele. Semjén azonban ezt a harmadik esetet kizárja. Azt tartja, hogy az a párt, amely nem kívánja tiltani az egyneműek házasságát és üldözni a marihuána fogyasztóit, az a homoszexuálisok és a drogosok pártja. Ezért mondta két évvel ezelőtt, hogy „aki azt szeretné, hogy gyereke egy szakállas bácsitól szerezze első szexuális tapasztalatait, az szavazzon nyugodtan az SZDSZ-re, tegyen így az is, aki azt akarja, hogy gyermeke szájában marihuánás cigarettát nyomjanak az iskolában.” Révész szerint Semjénnek és pártjának „választania kell, tagad, vagy üldözi a tagadót. Kik szavazzanak rá? Azok, akik tagadnák Krisztust, vagy azok, akik üldöznék az izraelitákat?”

A Magyar Hírlap (4.o.) Kétféle világlátás képviselői fogtak össze címmel számol be az Igazságosabb és testvériesebb társadalomért című konferenciáról, amelyen keresztény és baloldali értelmiségiek vettek részt, az összefogás céljával, hogy kiutat találjanak hazánk erkölcsi, politikai és társadalmi válságából. A tanácskozást a Magyar Szociális Fórum kezdeményezte, csatlakozott a Professzorok Batthyány Köre és a Konrad Adenauer Alapítvány is. Simó Endre, az MSZF elnöke elmondta: olyan baloldali és keresztény értékeket kívántak megjelölni, amelyekkel erősíteni lehet a társadalmi kohéziót és a nemzeti együvé tartozást. Az egyik főelőadó, Goják János professzor a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) képviseletében arról beszélt, hogy a katolikus egyháznak a szolidaritás, a szubszidiaritás, a társadalmi igazságosság és béke, valamint az emberi jogok az iránymutatók, és azt is elvárják a közélet irányítóitól, hogy ezen értékek alapján alakítsák ki a társadalmi modellt, így mutatkozik kiút a mai helyzetből. Gazsó Ferenc professzor szerint rendszerkorrekcióra van szükség, ugyanis csak így van esély a szélsőséges igazságtalanság megfordítására. A gazdaság, az elosztási viszonyok és a társadalmi esélyek korrekciójára azonban csak akkor van esély, ha megfelelően alakulnak a hatalmi viszonyok.

Ugyancsak a Magyar Hírlap (Új frontvonal… 1.,8.o.) beszámolója szerint új szoborháború van kialakulóban Kolozsváron. Civilszervezetek kezdeményezésére ugyanis lehetséges, hogy eltávolítják azt a hatalmas Avram Iancu-szobrot az erdélyi városból, amelyet még Gheorghe Funar volt polgármester állíttatott. Az ötlet miatt a felháborodott Funar újabb magyarellenes kirohanásra ragadtatta magát, amelynek célpontja a városba felállítani tervezett Márton Áron-szobor volt. A Nagy-Románia Páer főtitkára terroristának, tömeggyilkosnak és Securitate-ügynöknek nevezte az erdélyi magyar püspököt, akinek a boldoggáavatása jelenleg folyamatban van a Vatikánban – írja az orgánum.

Magyar Kurír