Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadság (7.o.) A holokausztra emlékezett a pápa, a Magyar Nemzet (8.o.) Ausztriába érkezett a Szentatya címmel, a Magyar Hírlap (8.,32.o.) A katolikus egyházfő a reményről beszélt Ausztriában – Eső és hétezer katolikus hívő fogadta a pápát Bécsben címekkel tudósít XVI. Benedek háromnapos ausztriai apostoli látogatásának első napjáról.

A Népszabadság kiemeli, hogy bár a pápa a repülőtéri fogadáson megismételte, hogy utazása nem politikai jellegű, hanem egyszerű zarándoklat, Heinz Fischer államfő üdvözlőbeszéde nem volt mentes a politikai utalásoktól. Ugyancsak megjegyzésre érdemesnek tartja a baloldali orgánum, hogy XVI. Benedek fogadásán, dacolva a zord időjárással, hétezren vettek részt, és éljenezték a pápát, bár a szervezők ennek legalább a háromszorosára számítottak. A lap rámutat arra is, hogy az Am Hof téren nemcsak a holokauszt-emlékmű áll, „az egyik házon olvasható az a tábla is, amelyet Bécs érseke helyezett el, és amely utal a katolikus egyház második világháborús zsidóellenes magatartására, s elhatárolódik a kereszténység zsidók elleni vádjaitól. A témát a templomi szertartáson Schönborn bíboros is érintette: a kereszténység zsidó gyökereire utalt, Bécs tragédiájának nevezve, hogy éppen e nép ellen követtek el szörnyű bűnöket.”

A Magyar Hírlap beszámolója szerint a repülőn, úton Bécs felé a pápa azt mondta, hogy „gesztusával szomorúságát, bűnbánatát és a zsidó néppel való barátságát akarja kifejezésre juttatni. Érzékeltette azt is: látogatásával hozzá kíván járulni ahhoz, hogy a belső ellentétekkel és botrányokkal terhelt osztrák katolikus sebei begyógyuljanak. A pápa reményt és bátorságot szeretne önteni azokba, akik vállalják a hitüket.”

A Magyar Nemzet ugyancsak kiemeli, hogy egymás elfogadását és megértését szorgalmazta a Szentatya háromnapos ausztriai látogatása kezdetén.

A Népszabadság (7.o.) Az EU a Vatikán adókedvezményét firtatja című tudósítása szerint régi vitát élesztett újra Olaszországban a brüsszeli bejelentés, miszerint az Európai Unió információkat kér a római kormánytól az egyházak – elsősorban a katolikusok – által élvezett adókedvezményekről. Kereszttűzbe került például az ingatlanadó: az alóla való felmentéssel az egyház állítólag évi egymilliárd euróval kurtítja meg az államkasszát – írja az újság, hozzátéve, hogy veszélyben az egyházak eddigi kiváltsága. A Népszabadság idézi az Olasz Püspöki Konferencia napilapja, a L’ Avvenire vezércikkének címét: „Egyház, adó, kedvezmények: kiváltság, ami nincs” A katolikus napilap emlékeztetett rá: az adókedvezményeket az Olaszország és a Vatikán közötti államközi szerződés szabályozza, és a közhasznú, szociális tevékenységet végző egyház nem kiváltságos, csupán a nonprofit szervezetekhez hasonló bánásmódban részesül.

A Népszabadság címlapon (Richard Dawkins: az ateisták pápája) harangozza be a Richard Dawkins etológus, evolúciókutatóval készített interjút, amelyet a lap hétvégi mellékletében (Isten megbecsülné az őszinte kétkedőket 4.o.) közöl. A beszélgetés bevezetője szerint az oxfordi professzor „…egész munkásságát a természettudomány népszerűsítésének szentelte, ám elismert kötetei közül egyik sem váltott ki akkora visszhangot, mint az egy évvel ezelőtt napvilágot látott The God Delusion, amelyben szinte biztosnak nevezi, hogy Isten nem létezik, és kifejti, miért káros különösen a mérsékelt vallásosság”. Dawkins leszögezte: „A dolog rendkívül egyszerű. Nem hiszek a vallásban, miközben szenvedélyesen a szívemen viselem az igazságot. Különösen az általában veszélytelennek tartott, mérsékelt hívőkkel van bajom. Értelmetlennek és elfogadhatatlannak tartom, hogy a vallásos hit bizonyítékok nélkül vesz tudomásul dolgokat. Azt, aki egy keresztkérdés elől azzal tér ki, hogy ez a hite, nem kell megmagyaráznia, már csak egy lépés választja el a szélsőséges kisebbségtől, amely azt állítja, vallásos hite gyilkosságra szólítja fel, vagy öngyilkos merénylővé válik. Nehéz jobb belátásra bírni valakit, aki érvek helyett a vallásos hitre hivatkozik.” R. Hahn Veronika interjúkészítő közbevetésére, hogy a professzor mit fog szólni, ha eljön a nap, és mégis a Teremtő elé kerül, nem fogja-e restellni magát mindazért, amivel a vallást támadta, Richard Dawkins azt felelte: „Szó sincs róla. Ezt a kérdést Bertrand Russell filozófusnak is feltették, és ő azt akarta ott mondani: ’Isten, nincs elég bizonyíték, nincs elég bizonyíték!’ Nem jönnék zavarba, ha rám szánná az időt, kérdéseket tennék fel az univerzumról és más dolgokról. A vallásos emberek különös feltételezése, hogy Isten elsősorban a belé vetett hitet várja el tőlük. Az az érzésem, hogy ha egyáltalán létezik, képes lenne akár jobban is megbecsülni egy őszinte kétkedőt, aki kíváncsi, értékeli a tényeket, még ha rossz következtetést is von le belőlük vele kapcsolatban, mint az alázatos, vakon hívőket.”

Hazai hírek

A Magyar Nemzetben (Hármas kézfogás 23.o.) Benyik György professzor, az idén már tizenkilencedik alkalommal megrendezett szegedi biblikus konferencia szervezője és előadója nyilatkozik, aki szerint „Ábrahámot, Jézust és Mohamedet könnyen lehetne egy asztalhoz ültetni. Viszont a monoteista vallások három meghatározó személyisége a követők emlékezetében különböző módon él, és a szent könyvekben és a hozzájuk kapcsolódó vallási közösségekben élő emlékezési struktúráikban a hozzájuk kapcsolódó vallási képzetek és tanok eltérő módon fejlődtek a történelem folyamán. Gyakran megtörténik, hogy az eltérő teológiai nyelvezet miatt leértékeljük párbeszédpartnerünket és annak hitét is. A szegedi biblikus konferencia előadóinak legnagyobb értéke az volt, hogy mindegyik előadó a jóindulatát és a párbeszédkészséget hozta a konferenciára. Enélkül nem valósulhatott volna meg az a hármas kézfogás, amely zsidó részről Markovics Zsolt szegedi főrabbi, keresztény részről Jakubinyi György gyulafehérvári érsek és jómagam, mozlim részről pedig Eldin Ascertic belgrádi imám, valamint a vele Szegeden találkozó Abdul-Fattah Munif magyar mozlim vezető között létrejött.”

Magyar Kurír