Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Hírlapban (12.o.) Hoppál K. Bulcsú Mi van a kendő alatt? címmel figyelemre méltónak tartja, hogy ma már nemcsak Franciaország tiltja nyilvános helyeken a burka és a nikáb használatát, hanem a legtöbb nyugat-európai ország is. A teológus szerző kifejti: „Közös az európai népek gondolkodásában, hogy ilyen problémák esetén az általuk amúgy visszautasított keresztény eszmékhez nyúlnak vissza, és azokat alkalmazzák. Mindez azt mutatja, hogy Európa még legvallástalanabb korszakában is csak vallásosként (és legfőképpen keresztényként) képes magát meghatározni. Hiába a politikai korrektség mindent átszövő kényszere, az európaiság megfogalmazása nem tud annyira korrekt lenni politikailag, hogy ugyanakkor ne legyen keresztény is.” A cikkíró szerint Európa keresztény gyökereire való hivatkozással el lehetne kerülni az iszlám és az európaiság félrevezető szembeállítását, és rámutatni arra, hogy „Európa és az iszlám nem ellenségei, sokkal inkább szövetségesei egymásnak olyan ember- és életellenes eszmékkel szemben, mint például a szélsőséges liberalizmus, a vadkapitalista szabadrablás, a kizsákmányolás vagy az emberi méltóság sok szinten megvalósuló rafinált tagadása.” Hoppál K. Bulcsú megállapítja: az iszlám egyszerű, közérthető válaszokat tud adni a mai embert foglalkoztató kérdésekre. „Ez az érdes és drasztikus hangnem sokak számára gyakran nagyon szimpatikusnak tűnik. Ezért is orientálódnak ma olyan nagy számban a hitehagyott keresztények az iszlám irányába. Az iszlámmal szemben a kereszténység egy kiüresedett, halódó világot jelenít meg, amelynek már arra sincs ereje, hogy eredeti lakóhelyét, Európát visszaszerezze. Tudni kell azonban, hogy nem az iszlám az erős, hanem mi vagyunk a gyengék. A paralizált kereszténység képtelen határozott válaszokat adni, és inkább ott is visszavonulót fúj, ahol tradicionálisan erős bástyákkal rendelkezik.” A szerző figyelmeztet: kettős irányból kell az európai kereszténységnek megújulnia: „Egyrészt a kereszténységnek magára kell vállalnia azt a magatartást, amelyet XVI. Benedek a ’nonkonformizmus bátorságának’ nevezett, azaz például szembe kell mennie a politikai korrektség fölösleges és értelmetlen dogmáival. Másrészt Európának is fel kell vállalnia azt, ami végső soron őt Európává tette: a kereszténységet, vagy legalábbis annak kultúrkereszténységgé módosult esszenciáját. Európának határozottan fel kell lebbentenie az identitását eltakaró kendőt, hogy lássa, vajában Krisztus van alatta.”

Hazai hírek

A Magyar Nemzetben (Diszkrimináció után… 5.o.) Szászfalvi László, egyházügyi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkár nyilatkozik, aki elmondta: „Az elmúlt hat-nyolc év szocialista-liberális, illetve szocialista kormányai voltak azok, amelyek még csak az érdemi tárgyalások élményéhez sem juttatták az egyházakat. Jegelték a dialógust, még a vatikáni szerződést nyomon követő vatikáni-magyar vegyes bizottság munkáját is megszüntették… A baloldali-liberalista garnitúra a többi történelmi egyházzal való kapcsolatot is mellőzte. Persze így könnyebb volt hátrányos helyzetbe hozni, esetenként ellehetetleníteni a felekezeti közintézményeket. Ezek következtében megszűnt a bizalom az állam és az egyházak között. Legsürgősebb feladatunk, hogy újjáélesszük ezeket a kapcsolatokat és visszahozzuk a bizalmat. Autonóm kormányzat és autonóm egyházak egyenrangú partnerségét kívánjuk megteremteni.” Az államtitkár leszögezte: „Már régen nem az a kihívás, hogy az állam és az egyház szétválasztása működjön, hanem az, hogy az alkotmányosan garantált szétválasztottság mellett, illetve fölött hogyan tud ez a két önálló entitás egymásra maradéktalanul számítani a súlyos 21. századi társadalmi problémák megoldásában, a közjó munkálásában, érték- és közösségteremtésben. Közös célunk a társadalomépítés, a családok és más közösségek fölemelése. Szellemi-anyagi erőforrásainkat egyesíteni kell, méghozzá stratégiai partnerség mentén.” Szászfalvi reméli, hogy még az ősszel a parlament elé vihetik azokat a törvénymódosító indítványokat, „amelyek kiküszöbölik az egyházakkal szembeni diszkriminációt a magyar jogrendszerből. Tarthatatlan, hogy bizonyos pályázatokhoz egyházi közintézmények nem férnek hozzá, vagy hogy a felekezeti fenntartású szociális és egészségügyi intézmények kiegészítő támogatása nincs rendezve. Akadálymentesítés kell, hogy ne legyenek többé olyan tényezők, amelyek hátráltatják az egyházakat a közszolgálatban. Aztán majd a rendszer ’beszaályozza’ magát.” Azzal kapcsolatban, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) megállapította: a Gyurcsány-Bajnai-kormányok több mint négymilliárd forintot tartottak vissza törvénytelenül az egyházi iskolák kiegészítő támogatásából, az államtitkár emlékeztetett: „Már ellenzékben azt mondtuk, a jogállamiságot e téren is helyre kell állítanunk. Vállalásunk a következő három-négy évre szóló ütemezett visszafizetésre szól.” Szászfalvi László arról is szólt, hogy az általa vezetett államtitkárságon három projekten is gondolkodnak, hogy segítsék az állam és az egyház közös értékteremtő munkáját: „Az egyik az egyházak összekapcsolódó hitéleti és oktatási tevékenységet serkentené. A másik a hátrányos helyzetű térségekben, a harmadik a magyar szórványokban bízna a helyi egyházakra mint civilizációs végpontokra komplex lakosságmegtartó, közösség- és kultúrafejlesztő feladatokat. Természetesen ezek indítási feltétele a költségvetési alap megteremtése.” Szászfalvi László azt is elmondta: a kiskapukat kereső bizniszegyházakat kiemelik a rendszerből, őket módszeresen fel akarják számolni.

A Népszava (Balog… 3.o.) és a Magyar Nemzet (Közös… 3.o.) beszámolnak arról, hogy imaórát tartottak tegnap a roma holokauszt hatvanhatodik és a kislétai gyilkosság első évfordulója alkalmából a fővárosi, Bakáts téri Assisi Szent Ferenc-templomban. A liturgiát Székely János, a Magyar Katolikus Püspök Konferencia (MKPK) cigánypasztorációért felelős püspöke vezette, igét hirdetett Balog Zoltán református lelkész, társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár és Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke. A résztvevők azért imádkoztak, hogy „az Úr fegyverezze le hazánkban az erőszakos érzéseket, szavakat és kezeket, és tanítsa meg az együttélés és a szeretet civilizációjára Európa és a világ népeit.”

A Magyar Nemzetben (15.o.) Varga Klára Látogatócentrum a sziklatemplomban címmel közli, hogy ma délután hat órakor a pálosok Szent Gellért-sziklatemplomának első barlangjában látogatócentrum nyílik, amely 55 millió forintos beruházásból, Kara László építész tervei alapján jött létre. Az összeg nagyobb része uniós forrásból származik. A látogatócentrum megépítését többek között az tette szükségességgé, hogy gyakran előfordult: a szentmise alatt léptek be az érdeklődők a templomba, megzavarva ezzel a szertartást. A látogatócentrum létrejöttével a vendégek hasznosan el tudják foglalni magukat a külső térben, amíg a szakrális események bent véget érnek. A lapnak Bátor Botond, a pálosok tartományfőnöke elmondta: céljuk, hogy a látogatócentrum idővel lelki központtá váljon, bár a múlt század húszas éveiben, amikor a sziklatemplom megépült, a magyarság sokkal vallásosabb volt, de ugyanúgy lelki válságban volt, mint most. Bátor Botond reméli, hogy az új épület a testvérek lelki elmélyülését is elősegíti. A létesítmény hétfőtől péntekig, 10-től 19 óráig várja az érdeklődőket.

Magyar Kurír