Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (4. o.) Egyházellenes hangulatot gerjesztenek címmel egyházi vezetők nyilatkozatait közli. Német László, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) szóvivője szerint a Magyar Gárda megalakulása óta a kormány részéről szervezett egyházellenes támadás folyik, miközben a társadalmat érintő problémákról nem esik szó. A katolikus egyház a többi felekezethez hasonlóan már kifejtette véleményét a múlt szombati eseményekről és az azóta történtekről, de ennél többet nem tehetünk – jelentette ki. Hozzátette: a pártállami időket idézi az oktatási miniszter és a kormányfő felszólítása a Magyar Gárdától való elhatárolódásra. Bölcskei Gusztáv református püspök, a zsinat lelkészi elnöke megismételte: a református egyház osztja a köztársasági elnök helyzetértékelését, vagyis ugyanolyan veszélyesnek tartja a félelemkeltést, mint a félelemkeltéssel való riogatást. Az evangélikus egyház vezetői szerint nem lehet elhallgatni a kormány felelősségét a jelenlegi helyzet kialakulásáért. Az elmúlt egy évben hazánkban aggasztóvá vált a békétlenség és az elkeseredés, és a társadalom szűk rétgének radikalizálódásában döntő szerepük volt a 2006 késő nyarán-őszén történteknek. Az eseményekkel kapcsolatos kormányzati bocsánatkéréssel, a felelősök megnevezésével elkerülhető lett volna, hogy a jelenlegi helyzet álljon elő.

A Népszabadság Hétvége című mellékletében (1. o.) Czene Gábor Gárdisták! Állj, vigyázz! címmel úgy látja, hogy a Magyar Gárda megalakulásakor a nagy keresztény egyházak „megint kényelmetlen helyzetbe kerültek. A Magyar Gárda zászlaját egy katolikus pap, egy református lelkész és egy evangélikus lelkésznő is megáldotta… Az érintett egyházak dicséretes (és szokatlan) gyorsasággal, pár órával a szégyenteljes aktus után közhírré tették, hogy a pap és a két lelkész felhatalmazás nélkül, nem az egyházak nevében végezte az áldást. Két napra rá azonban fordult a kocka. Az egyházi vezetők rossz néven vették, hogy egy zárt ajtók mögött tartott, jóval korábban naptárba vett pénzügyi konzultáción Hiller István oktatási miniszter egyértelmű elhatárolódásra szólította fel őket, majd erről egy közleményt is kiküldött a távirati irodának. Való igaz, diplomatikusabb és tapintatosabb lett volna, ha a miniszter felszólítás helyett udvarias kérést fogalmaz meg, de a baki méretéhez képest kissé eltúlzottnak tűnnek az egyházi reakciók. Főként a katolikus és a református egyháznál szakadt el a cérna. Állásfoglalásaik immáron ellenük irányuló igazságtalan és méltánytalan támadásokról, kommunikációs hadjáratról szóltak. A Magyar Gárdával szembeni ellenérzéseket felülírta a kormány iránti averzió.”

A Magyar Nemzet (15.o.) Egyházzene… híradásából kiderül: Kodály Zoltán születésének 125., halálának 40. évfordulója alkalmából az idei egyházzenei fesztivál programját a zeneóriás emlékének szenteli a Budavári Zeneművészeti Alapítvány. A szeptember 2-án vasárnap este fél nyolckor kezdődő fesztiválon közreműködik Koltai János színművész, Deák László orgonaművész, valamint ifj. Sapszon Ferenc vezényletével a Cantete kórus. A Miserere mei Deus (Könyörülj rajtam, Isten) – In Memoriam Kodály című összeállításban Kodály egyházi témájú művei hangzanak el, valamint a Dona nobis pacem című filmmel is emlékeznek a szervezők. A több mint ezeréves magyar kereszténység kulturális értékeit átfogóan bemutató alkotást László Váradi Gyula rendezte.

Ugyancsak a Magyar Nemzet (14.o.) Zsámbéki… közli, hogy Oláh Katalin Valaki című szobrát avatják fel hétfőn délben a Zsámbéki Premontrei Szakiskolában. Az avatót Kő Pál szobrászművész mondja, előtte, 11-kor ünnepi szentmisét tartanak a katolikus templomban.

Magyar Kurír