Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (1., 4. o.) Az ellenzék és az egyházak is elutasítják a figyelemelterelő hadjáratot felcímmel számol be arról, hogy aggódva figyelik a keresztény történelmi egyházak a napokban ellenük indult példátlan politikai és kommunikációs hadjáratot, amely a Magyar Gárda megalakulása óta zajlik ellenük. A felekezetek szerint figyelemelterelő hadműveletről van szó, melynek célja, hogy elfedje a társadalmat érintő valós problémákat a kormány. A katolikusok, a reformátusok és az evangélikusok egyaránt figyelmeztetnek: a kormánypártoknak végig kellene járniuk az országot, és meg kellene kérdezniük az embereket, milyen nehézségekkel küszködnek nap mint nap. Álláspontjuk szerint a széles körben tapasztalható elégedetlenség és elkeseredettség a súlyos helyzet következménye, és mindenekelőtt a jelenlegi kormány a felelős érte.

A Népszava (1., 8. o.) A kormányra hárítják a felelősséget az egyházak a gárda miatt című írása kiemeli, hogy csak az evangélikus egyház határolódott el a Magyar Gárdától a kormány felhívása nyomán. A felekezet vezetői aggódnak a kicsi, de radikális csoportok megjelenése miatt, és elutasítanak minden olyan ráutaló magatartást, amely a legkisebb mértékben is a nemzeti szocialista és hungarista mozgalmak nemtelen hagyományaira utal. A lap idézi Szerdahelyi Csongort, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Sajtóirodájának vezetőjét, aki emlékeztetett rá, hogy a testület tikára többször elhatárolódott a Magyar Gárdától. A Népszava hozza Német László szombati nyilatkozatát: Dévény Ferenc nem kért engedélyt az egyháztól arra, hogy részt vegyen a Magyar Gárda megalakulásában. „Azt, hogy a katolikus egyházhoz tartozik, az még nem jelenti, hogy az egyházat képviselte. A püspöki kar nem foglalkozott a gárda megalakulásának kérdésével. Megítélni csak akkor tudná a szervezetet, ha pontosan tudná, hogy milyen programra esküdött fel az egyesület, de gyűlöletet egy papnak nem szabad támogatnia.” Nyilatkozik a lapnak Donáth László evangélikus lelkész, az MSZP országgyűlési képviselője és Fazekas Csaba történész. Donáth leszögezte: „Ki kell mondani, hogy ami múlt szombaton történt, az egy nyilas, neonáci megmozdulás volt, amelyhez sem történelmileg, sem aktuálpolitikailag, sem szellemileg az egyháznak nincs és nem is lehet köze.” A lelkész-politikus szerint az vita alapja lehet, hogy a tavaly őszi zavargások kialakulásában a kormányt milyen felelősség terhelheti, de nem úgy a Magyar Gárda esetében, ahol a kormányt még áttételesen sem terheli semmi. „Le kell ülni, szót, gondolatot kell váltani egymással. De nem egyháznak és államnak, hanem konzervatív katolikusnak a szocialista evangélikussal, liberális reformátusnak a konzervatív evangélikussal és így tovább. Ez lenne a lényeg, hogy az egy hitet valló, bár különféle hitvallásokat követő keresztények megvitassák, hogyan gondolkodnak bizonyos kérdésekről. Politikai, irányító eszközzel degradálni az egyházakat azonban nem lehet.” Fazekas Csaba leszögezte: „A keresztény egyházak hivatalban lévő papjai, lelkészei minden esetben óhatatlanul egyházuk képviseletében cselekszenek, szolgálati idejük alatti közéleti szerepvállalásukkal mindig egyházukat jelenítik meg. Az hihető, hogy a gárda avatásán résztvevők egyházuk jóváhagyása nélkül, saját elhatározásukból tevékenykedtek. Azonban jelenlétükkel mégis egyházi jelleget adtak az eskütételnek. A szélsőjobboldali pártok, politikai erők gyakran hivatkoznak a kereszténységre, az egyházi személyek jelenléte pedig a kívülállóknak azt sugallhatta, mintha az egyházak legitimálták volna a gárdát. Ezért is szükség lenne, hogy az egyházak egyértelműen kifejtsék, nem értenek egyet a gárda avatásán résztvevők szerepvállalásával.” A történész szerint a keresztény egyházak hívei között vannak, akik szimpatizálnak a Magyar Gárda mögött álló politikai erőkkel, az egyházak pedig nem vállalnak egy efféle belső konfliktust. Ha azonban a jobboldal legnagyobb pártjai – a Fidesz és a KDNP – határozottan elhatárolódnak a gárdától, akkor a keresztény egyházaktól is várható hasonló magatartás.

A Magyar Nemzetben (Bölcskei… 5. o.) Bölcskei Gusztáv református püspök, a zsinat lelkészi elnöke nyilatkozik, aki szerint Gyurcsány Ferenc és kormánya „véget nem érő elhatárolósdiba akarnak minket belerángatni. Legutóbbi közleményünkben azt a gondolatot folytatjuk, amit az evangélikus egyházzal közösen már megpendítettünk a minap. Azt tapasztaljuk: országunkban óriási gondok, feszítő kérdések is vannak – oktatástól az egészségügyig –, ám ezekre nemhogy megoldás nincs, de még a közös disputa is hiányzik. Kérdezze már meg a hatalom a falun élő szülőket, akiknek most már a kisiskolás gyermekeiket is buszra kell ültetniük. Vagy azokat, akik jövőre mennek nyugdíjba, és most azzal szembesülnek, hogy 8 százalékkal kevesebb lesz a nyugdíjuk. Vagy az egész társadalmat, amely nem tudja, mi lesz, ha bevezetik azt az egészségbiztosítási rendszert, amelyet a kormány által erőltetett formában még sehol a világon nem vezettek be. Vajon érdekli-e a hatalmat, hogy mi lesz a fagykárt szenvedett gazdákkal? Mindmáig elmaradt pusztán a gesztus is, hogy a megoldáskeresésben partnernek tekintsék a társadalmi élet szereplőit! A református egyház zsinat elnökségének egyértelmű az álláspontja arról, hogy a magyar társadalom valóban súlyos problémáit radikális és militáns eszközökkel nem lehet megoldani. Ugyanakkor sajnálatosnak tartja, hogy ezt a szóban forgó, semmilyen érdemi működésbe még nem fogott szerveződést a politikai elit kommunikációjában saját, önző politikai céljaira használja fel, elterelve ezzel a figyelmet a társadalmi bajok valódi megoldási lehetőségeiről. Osztjuk a köztársasági elnök úr helyzetértékelését, vagyis ugyanolyan veszélyesnek tartjuk a félelemkeltést, mint a félelemkeltéssel való manipulatív riogatást, ami csak növeli a feszültségeket.” (Bölcskei Gusztáv nyilatkozatához lásd még lapunk tegnapi, augusztus 30-ai számában A Magyarországi Református Egyház Zsinata Elnökségének közleményét – a szerk.)

Magyar Kurír