Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszavában (10.o.) Rónay Tamás Teréz anya rejtelmes élete címmel közli, hogy az angol Time magazin Kalkuttai Boldog Teréz anya eddig ismeretlen leveleiből idézett. A Népszava munkatársa kiemeli: „Ezekből kiderül: a 2003-ban, azaz halála után mindössze hat évvel boldoggáavatott Teréz anya komolyan kételkedett saját hitében.” A levelekben bizonyos fogalmak gyakran ismétlődnek. Gyakorta ír lelkének szárazságáról, sötétségéről, magányáról. Egyik levelében így fogalmaz: „Ha egyszer a szentek sorába kerülnék, csakis a sötétség szentje lehetnék. Sosem láthatom majd a Mennyországot.” Teréz anya szerint nevetése csak álarc, „kabát, amely mindent elfed.” Máshol ezt írja: „Annyi ellentmondás hatja át a lelkem. Áhítozom Isten jelenléte után, amely olyan erős és mély, hogy állandó szenvedést okoz. Nem akartam, hogy elutasítson isten… A Mennyek országa nem jelent mást számomra, csak ürességgel teli helyet.” Egy alkalommal fölteszi a kérdést: „Mi végre vagyok a világon? Ha nincs Isten, lélek sem létezhet. Ha nincs lélek, Krisztus sincs. Az ember csak hamis lény.” Raniero Cantalamessa, a Vatikán „úgynevezett házi prédikátora” úgy véli: a levelek egytől egyig azt igazolják, hogy Teréz anya szent volt. „Éppen a szenvedésre, az ürességre, Isten távollétére való utalás az, amely azt jelzi: mennyire pozitív jelenségről van szó. Isten jelen volt, ám ő ezt nem érezte. Igazi lelki mártíromságról beszélhetünk.” Rónay hozzáteszi, hogy teológusok egyöntetű véleménye: az állandó kételkedés segíthet Isten jobb megismerésében, megtapasztalásában.

Hazai hírek

A Népszabadság (Kormányközlemény… 2.o.) és a Népszava (keretes 8.o.) is kiemeli, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tegnap a Magyar Gárdától való egyértelmű elhatárolódásra szólította fel az államfő és a Fidesz mellett a történelmi egyházakat is. A Népszavának Szerdahelyi Csongor, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Sajtóirodájának vezetője elmondta: a püspöki konferencia többször, pl. Hiller István jelenlétében kinyilvánította, hogy elhatárolódik a szervezettől, illetve elítéli a Magyar Gárdát és nézeteit. Az evangélikus egyház Országos Egyházi Irodájának megbízott igazgatója, Hafenscher Károly leszögezte: már állást foglaltak szombati nyilatkozatukban, de a kormány mostani felhívását nem kívánja kommentálni, ezt a majd a püspök teszi meg később.

A Népszabadság (A református egyház riposztja 2.o.) a Magyarországi Református Egyház állásfoglalását közli, amely megállapítja: „Az európai normákhoz méltatlan módon politikai és kommunikációs hadjáratot indított a kormány a szabad és független intézmények, köztük az egyház ellen.” A közlemény emlékeztet rá, hogy a szombati eseményekről másokat megelőzve tették közzé egyértelmű állásfoglalásukat. A zsinati elnökség által kiadott tegnapi nyilatkozat szerint „az elmúlt öt napban intézményesen terelik el a figyelmet a társadalom valóságos problémáiról: az egészségügyben, az oktatásban és a nyugdíjak körében terjedő esélyegyenlőtlenségről. A Gyurcsány-kormány a rossz intézkedéseiből fakadó társadalmi feszültségek felelősségét a tavaly októberi helyzethez és indulatokhoz hasonló állapot előidézésével akarja magától elhárítani.” A református egyház felszólítja a parlamenti képviselőket, akadályozzák meg az indulatkeltést, és folytassanak érdemi párbeszédet. Abban az egyház is kész együttműködni.

A Magyar Hírlapban (Fricz… 4.o.) Fricz Tamás politológus nyilatkozik, aki nem tartja véletlennek, hogy az egyházak finanszírozásáról tartott hétfői egyeztetés után a katolikus, a református és az evangélikus felekezet is rosszallással fogadta, hogy Hiller István oktatási és kulturális miniszter nyilatkozatot adott ki, amelyben kiemelt helyen szerepel a Magyar Gárda megalakulása, illetve az attól való elhatárolódás ügye. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia közleményében leszögezi: sajnálattal áll az eset előtt, hiszen arról állapodtak meg Hiller Istvánnal, hogy nem is tájékoztatják a közvéleményt a tárgyaláson elhangzottakról – emlékeztet rá a politológus, hangsúlyozva, hogy a közlemény szerint „hétfő óta igazságtalan és durva támadások érik a katolikus egyházat újságírók, politikusok és magukat értelmiséginek nevező személyek által.” Fricz Tamás hozzátette: „… ebben nemcsak az egyház, hanem magam is időzített egyházellenességet vélek felfedezni. Ennek új, veszélyes hulláma indult el.”

A Népszabadságban (12. o.) Nyárádi Tibor Lehetőség a bizonyításra címmel leszögezi: „Itt a lehetőség a Fidesz számára, hogy bizonyítsa, semmi köze a szélsőjobboldalhoz, se a Magyar Gárdához. Ezt a legegyszerűbben és legegyértelműbben úgy tehetné meg, hogy Wittner Máriát kizárja a frakcióból azzal az indoklással, hogy részt vett egy szélsőséges szervezet rendezvényén, a Fidesz-frakcióban pedig nincs helye annak, aki szélsőséges szervezet rendezvényén vesz részt. Még hitelesebbé tenné az egészet, ha a kizárást Orbán Viktor pártelnök kezdeményezné és egyben elnézést is kérne a magyar néptől, amiért Wittner Mária a párt képviselője volt. A többi parlamenti párt is egyértelműen bizonyíthatná, hogy komolyan elítéli a szélsőségeket azáltal, hogy felszólítja Wittner Máriát, mondjon le parlamenti mandátumáról. Amennyiben nem mond le, akkor a pártok közösítsék ki. A református, a katolikus és az evangélikus egyház is egyértelműen bebizonyíthatná, hogy elítéli a szélsőjobbot, ha kizárná azon tagjait, akik részt vettek a Magyar Gárda eskütételén. A három egyház számára világossá kell tenni, amennyiben nem határolódik el azon tagjaitól, akik részt vettek a Magyar Gárda eskütételén, illetve nem zárja ki őket, akkor ellenlépésekre számíthatnak a kormány részéről.”

A Népszavában (7.o.) Hegyi Gyula Zászlólengetők címmel felidézi, hogy tavaly szeptember 17-én milyen büszke volt a budapesti Szent István-bazilika előtt arra, hogy katolikus, amikor a katolikus egyház boldoggáavatta a zsidó üldözötteket bújtató és a szélsőjobboldali diktatúrával szembeszálló szociális nővért, Salkaházi Sárát. Most viszont döbbenten látja, hogy „magukat kereszténynek nevezők is felsorakoznak az Árpád-sávos zászló alá… Egyházi személyek asszisztálása szélsőjobboldali akciókhoz a keresztény tanítás és a krisztusi szeretetparancs nyilvánvaló tagadása.”

Magyar Kurír