Napi sajtószemle

Külföldi hírek
A Népszava (Vatikáni... 13.o.) közli, hogy tegnap indult az első vatikáni olcsó légi járat katolikus zarándokok számára. A fapadosnak titulált repülőgép Róma és a franciaországi Lourdes között közlekedik. Magát a sárgára-fehérre, azaz vatikáni színekre festett járművet az olasz posta egy öt évre szóló szerződés keretében bocsátotta az egyház rendelkezésére. A légi járatokat a tervek szerint még idén kiterjesztik Lengyel- és Spanyolországra, valamint a Közel-Keletre, a jövőben pedig még akár Mexikóba is eljuthatnak a hívek – írja a Népszava

A Népszabadságban („Koszovóban nincs konfliktus”… 8.o.) Artemije szerb ortodox püspök nyilatkozik, aki a délszláv háború idején aktívan részt vett a koszovói szerbek érdekeinek politikai érvényesítésében. Elmondta: ma is járnak hozzá belgrádi politikusok tanácsért. A szegénysorban élő hívek azonban inkább pénzért fordulnak hozzá. Artemije feladatának azt tartja, hogy a koszovói szerbek túléléséért küzdjön, természetesen Szerbián belül. Az ortodox püspök leszögezte: „Koszovóban nincs konfliktus. Terroristák vannak és áldozatok. Csak albán terroristák szerbek ellen elkövetett tetteiről beszélhetünk. Az albánok egyetlen nyelve az erőszak. Ez nem meglepő. Az a meglepő, hogy a nemzetközi közösség elfogadja ezt, és hogy az USA és Európa, mely az egész világon harcol a terrorizmus ellen, itt támogatják a terroristákat, sőt államot akarnak nekik létrehozni. Koszovóban nincs probléma. Ez egy kitalált konfliktus, mellébeszélés, hiszen a terület státusát már rendezte az ENSZ BT 1244-es határozata. Probléma a Szerbiában élő albán kisebbséggel van, erre kéne koncentrálni. Autonómiáról, emberi jogi kérdésekről lehet beszélni, de a határok megváltoztatásáról nem.” Artemije elfogadhatatlannak tartja, hogy a koszovói albánok esetleg kikiáltják függetlenségüket, ahogy Koszovó kettészakítása sem lenne megoldás. „A függetlenség kikiáltásához Washingtontól és Brüsszeltől kell engedélyt kapniuk, anélkül nem tesznek semmit. Az albánok mindig valaki mástól várják a megoldást. A függetlenség egyoldalú kikiáltásával mindössze annyit érnének el, hogy a régióban újra kitörne az erőszak. A világ egyetlen országától sem lehet elvárni, hogy feladja területének egy részét.” Artemije arra is emlékeztet, hogy 1300 szerb ortodox templom és kolostor van Koszovóban.

Hazai hírek
Beszámolnak a napilapok (Magyar Nemzet: Hiller István… 3., Népszabadság: Egyházak-kormány… 3., Népszava: Keretes 9., Magyar Hírlap: Egyházfinanszírozás helyett… 4.o.) arról, hogy az oktatási tárca vezetője, Hiller István a történelmi egyházakkal való tegnapi pénzügyi tárgyalások után sajtóirodáján keresztül közleményt adott ki, amelyben a szombaton megalakult Magyar Gárda eszmeiségével való szembenállás kinyilvánítására és a gárda zászlaját megáldó három egyházi képviselőtől való hivatalos elhatárolódásra szólította fel az érintett történelmi egyházak vezetőit. Hiller azt is fontosnak tartaná, ha a történelmi egyházak nem hagynák következmények nélkül a katolikus papnak, valamint evangélikus és református lelkésztársainak a fellépését, amellyel közösséget vállaltak a Magyar Gárda most létrejött alakulatával. Prőhle Gergely evangélikus országos felügyelő közölte: értetlenül fogadták Hiller István kijelentését. Világosan elhangzott a megbeszélésen, hogy az egyházak elhatárolódtak a szombaton történtektől, egyben az egyház és állam szétválasztásának jegyében furcsa, hogy egy felelős kormány minisztere bármire is felszólít szuverén egyházakat.

A Népszava (Vizsgálják… 9. o.) Német Lászlót, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkárát idézi, aki elmondta: „Dévényi Ferenc lelkipásztor, aki megáldotta szombaton a Magyar Gárda zászlaját, nem kért engedélyt az egyháztól és nem is lett delegálva az eseményre. Az, hogy a katolikus egyházhoz tartozik, az még nem jelenti, hogy az egyházat képviselte.” Az evangélikus egyház és a református egyház zsinatának elnöksége közölte: tudtuk és beleegyezésük nélkül áldotta meg egyházuk egyik képviselője – Bálintné Varsányi Vilma, illetve Csuka Tamás – a gárda zászlaját. Eközben levélben kérte Szekeres Imre honvédelmi minisztert a Mazsihisz, hogy tegye meg a szükséges lépéseket Csuka Tamás nyugalmazott dandártábornok, református tábori lelkész ügyében és vizsgálja meg, nem vált-e rangjához méltatlanná azáltal, hogy aktív szerepet vállalt a Magyar Gárda eskütételénél.

A Népszabadságnak (Egyházak… 2.o.) Bálintné Varsányi Vilmát, az Óbudai Evangélikus Egyházközség lelkészét nem sikerült elérnie, nyilatkozik viszont Dévényi Ferenc, a császárfürdői Szent István-kápolna papja és Csuka Tamás református lelkész. Dévényi Ferenc leszögezte: „Volt 35 másodpercünk arra, hogy hárman megáldjuk a magyar, meg az Árpád-sávos zászlót. Nem a gárdát áldottam meg, az nem volt tisztem. Miért érdekes az, hogy két lelkész meg egy pap ott volt, aztán, miután elvégezte a feladatát, lelépett a színről? Nem értem a Magyar Gárdával kapcsolatos aggályokat, a mi lesz, ha… típusú kérdéseket. Oly rövid az élet, örülni kellene a szép dolgoknak, nem pedig alkalmat keresni a marakodásra.” A pap, aki a Vitézi Rend és a Szent Korona Lovagrend tagja, azt is elmondta: nincs érvényben egyházi tilalom arra vonatkozóan, hogy egy katolikus papnak hová szabad mennie, és mit szabad mondania. „Érteném az érdeklődést, ha én lettem volna a főszereplő, de csak epizodisa voltam.” Csuka Tamás református lelkész szerint a sajtó korbácsolta fel az indulatokat. Két dolgot lehet tenni a Magyar Gárdával, elhatárolódni tőle, vagy kíváncsian várni, mit hoz a jövő. Õ azok közé tartozik, akik bíznak a szervezet hagyományőrző és karitatív céljaiban. A lelkész tart attól, hogy a politikai elit mindenre rátelepszik. „Ami rajtam áll, megtettem, piszkáltak ugyan miatta, de ez nem számít. Váci lelkész vagyok, a börtönben is teljesítek szolgálatot, áldást kértem a többszörös gyilkosra is, mert tudom, hogy van visszaút. Senkitől sem szabad elvitatni azt a jogot, hogy tenni akar a magyarságért.”

A Népszabadság (Dúlja a közéletet… 2. o.) ismerteti értelmiségiek – Bitó László Szöllőssy Ágnes, Tillmann József, Világhy Ernő – nyílt levelét, amelyben megdöbbenve fogadták az érintett egyházak nyilatkozatát azzal kapcsolatban, hogy papjaik, illetve lelkészeik felszentelték a Magyar Gárda zászlaját. Az aláírók kifogásolják, hogy a három történelmi egyház egyetlen szóval sem határolódott el ettől és a Magyar Gárda szellemiségétől. Leszögezik: „A keresztény teológiát ismerők pontosan tudják, hogy egy felszentelt pap, illetve lelkész hivatalos egyházi felhatalmazás nélkül mindenkor az egyházszervezet által képviselt teológiai, spirituális egyházi valóságot képviseli – hacsak az egyházvezetés kifejezetten meg nem vonja tőle ezt a jogot.”

Magyar Kurír