Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Nemzet (Nem büntetnek… 8.o.) és a Magyar Hírlap (Egy mondatban 6.o.) is beszámolnak arról, hogy a lengyel püspökök nem készülnek fegyelmi intézkedéseket foganatosítani Tadeusz Rydzyk atya, a katolikus Radio Maryja antiszemitizmussal megvádolt igazgatója ellen. Az ügyészség korábban közölte, nem lát okot arra, hogy büntetőeljárás alá vonja Rydzyk atyát. Összesen 17 panasz érkezett az ügyészségre, miután a Wprost lengyel hetilap júliusban ismertette Rydzyk atya egyik előadását, amelyben kikelt a zsidók ellen.

Hazai hírek

A Magyar Nemzet (4. o.) Egyházi ügynökvihar előtt címmel készített összeállítást arról, hogy számos egyházi személyre nézve terhelő akta is van azok között a múlt rendszerbeli hálózati anyagok között, amelyek tavasszal kerültek az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába. A lap szerint katolikus történészek dicséretes gyorsasággal maguk léptek elő Keresztes Szilárd megyéspüspök és Konkoly István volt megyéspüspök ügynökügyének feldolgozásával. Az orgánum szerint az igazi leleplezési „vihar” érkezése azonban ősszel valószínű, párhuzamosan a várható kormányellenes forrongásokkal. Szabó Csaba történész, a Magyar Országos Levéltár helyettes főigazgatója, aki feltárta a Keresztes-ügyet, azzal a híreszteléssel kapcsolatban, hogy a Hit Gyülekezetének tagja, illetve kommunista bérenc, azt felelte: „Hitemet gyakorló római katolikus vagyok, párttag sosem voltam, egy fillért nem kaptam a cikkemért. Nem akartam ártani sem Keresztes Szilárdnak, sem az egyháznak. Ám éppen az egyház érdekét szem előtt tartva úgy érzem, nem vezet jóra a hallgatás. Nem térhetek ki a kihívás elől, nevezetesen, mint megfelelő felkészültséggel, ismerettel rendelkező történész, szakszerűen, kizárólag dokumentumokra hivatkozva és empátiával magam dolgoztam fel ezt az ügyet, mielőtt valakik robbantani próbálnak vele, csúsztatásokkal megtüzdelve.” A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által létrehozott Lénárd Ödön Közhasznú Alapítvány elnöke, Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi főapát elmondta: Szabó Csaba, bár tagja az alapítványnak, önálló kutatóként tárta fel a két dokumentumot. A történész dolgozata korrekt, szakszerű, hiszen a tények vonalán, tárgyilagosan mutat be működés közben egy rendszert, illetve egy embert, amint adott esetben együttműködik. A Lénárd Ödön Alapítvány azt a feladatot kapta a püspöki kartól, hogy ez elmúlt fél évszázad egyháztörténetét fő vonalaiban feltárja, láthatóvá tegye a mozgatórugókat, okokat, amelyek az egyházat nagyon nehéz, sőt tragikus helyzetbe hozták. Az alapítvány ennek szellemében foglalkozik a hitvallók, helytállók, másfelől az üldözésben elvérzettek, a diktatúrát ilyen értelemben elszenvedettek világával, vagy éppen azokkal, akik pusztán karrierből vállalták az együttműködést. Várszegi Asztrik hangsúlyozta, hogy új és sajátos helyzet alakult ki. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába dömpingszerűen újabb III/III-as anyagok érkeztek tavasszal. A levéltár nagyon sok ma élő, aktív egyházi személy aktájával töltődött fel. Ezekhez az anyagokhoz bármelyik történész-kutató hozzáférhet és máris sok kutatójuk akad. Az egyház előtt a következő alternatíva áll: vagy passzívak maradnak a katolikus történészek, vagy pedig tárgyilagosan megpróbálnak elébe menni annak a folyamatnak, hogy az egyházi személyekre vonatkozó anyagok bemutatásával nem ők, hanem mások rukkolnak elő. Abban, ahogyan a dokumentumokat adagolják, olyan politikai irányítottság tükröződik, amely az egyházak lejáratását célozza – mondta a püspök főapát, aki ezért gondolja úgy: még mindig nem késő, hogy az egyház szembenézzen a közelmúlttal, s adott esetben levonjon bizonyos következtetéseket.

A fentiekkel foglalkozik a Népszava (1., 8. o.) is, Újabb katolikus püspöki ügynökök – Nyíri és Keleti néven jelentett a hírszerzésnek Keresztes címekkel, ismertetve a két említett tanulmány főbb megállapításait.

A Népszabadság (Véradók és vérszívók… 2..o.) és a Magyar Nemzet (Több ezresre … 3. o.) is közli, hogy az MSZP kérdőre vonta a három keresztény történelmi egyházat, amiért egy-egy képviselőjük – Dévényi Ferenc katolikus pap, Bálintné Varsányi Vilma evangélikus lelkésznő, valamint Csuka Tamás református lelkész, volt tábori püspök – felszentelte szombaton az újonnan alakuló Magyar Gárda zászlaját. A szocialisták magyarázatot követeltek az egyházak vezetőitől. Német László, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára közölte: Dévényi Ferenc nem kért engedélyt az egyháztól, és nem is lett delegálva. Az, hogy a katolikus egyházhoz tartozik, az még nem jelenti, hogy az egyházat képviselte. Az evangélikus egyház közleménye szerint a hazánk közéletében tapasztalható visszásságok csak úgy orvosolhatók, ha a demokrácia alapértékeiben konszenzus alakul ki. „Minden olyan szervezetet és tevékenységet, amely nem a demokratikus rend és törvényesség mindenkire vonatkozó érvényesülését erősíti, határozottan elutasítunk.” A Magyarországi Református Egyház Zsinatának elnöksége közölte: hivatalosan senki sem kereste meg őket az eseményekkel kapcsolatban, így a református egyházat senki nem képviselhette ezen a rendezvényen.

A Népszabadság (Történelmi nap 2.o.) „ismert álszent” védekezésnek nevezi a három egyház közleményét, s hozzáteszi: „Persze: a Fidesz sem tudott saját parlamenti képviselőjének – Wittner Mária – beszédéről. Nem az első és nem is az utolsó. És nemcsak a magyar egyházak történetében.”

Ugyancsak a Népszabadságban (Buda Péter… 2.o.) az ismert „valláspolitikai elemző” nyilatkozik, aki szerint „A kérdés természetesen nem az, hogy az egyházat ’hivatalosan’ képviselték-e az avatáson résztvevő papok, lelkészek. Arra mindig is nagyon vigyáztak az egyházak, hogy politikai rendezvényeken ’hivatalosan’ ne képviseltessék magukat.” Buda kifejtette: „a keresztény teológiában – különösen igaz ez a katolikusra – azonban egy papnak, úgymond nincsen ’írói munkássága’. Egy pap és lelkész vallási szertartás során mindig is az egyházat – nem mint állami egyházjogi, hanem mint teológiai és spirituális entitást – képviseli, testesíti meg. Egy katolikus pap ezenfelül ráadásul magát Jézus Krisztust – és ezt szó szerint kell érteni. Tény tehát, hogy amennyiben az egyházi hierarchia nem delegálja, egy pap/lelkész nem képviseli a hatályos törvények szerint bejegyzett vallási szervezetet, ám minden esetben képviseli és megtestesíti a szervezet mögött álló teológiai, spirituális entitást. És a keresztény teológiában, ekkleziológiában ez utóbbi a lényeg.” Buda Péter feltűnőnek tartja, hogy egyik elhatárolódó nyilatkozat „sem foglal állást a tartalmi kérdésben: azaz nem helytelenítik, hogy papjaik/lelkészeik jelen voltak és zászlót szenteltek. Pedig ez a valódi kérdés, hiszen a vallási aktus – és az ezzel járó ’transzcendens legitimáció’ megtörtént, az egyházi normák, szabályok szerint szabályosan, hatályosan. Az egyedül elfogadható magatartás csak az lehet, ha az egyházi nyilatkozatok világossá teszik álláspontjukat a kérdésben, sőt, személyi konzekvenciákat is fűznek az esethez. Már csak azért is, mert az egyházak – ez a katolikus egyházra különösen igaz – szigorúan hierarchikus szervezetek, vagyis a ’felettes’ felelősséget visel a ’beosztottja’ viselkedéséért.”

A Magyar Hírlap (14.o.) Híd múlt és jelen között című beszámolója szerint „A művészet határait feszegeti a pannonhalmi főapátság által negyedik alkalommal szervezett Arcus Temporum fesztivál.” Varga Mátyás bencés szerzetes, a fesztivál igazgatója a lapnak elmondta: „Arra az alapkérdésre reflektál ez a fesztivál, hogy mi is a múlttal való viszonyunk, illetve a múlt és jelen között bármiféle kapcsolat létrehozható-e. Az Arcus Temporum jelentése: időívek. Nem azt mondjuk, hogy a múlt és jelen olyan folyamat, amely problémamentes – mert csak most, vagyis a jelenben érzékeljük problematikus voltát. Azt gondoljuk, a múltnak akkor van értelme, ha a jelen számára hordoz üzenetet, és ez párhuzamba állítható a jelenben megfogalmazódott üzenetekkel.” Az orgánum kiemeli, hogy a nemzetközi szintűvé emelkedett művészeti rendezvény idei meghívott zeneszerzőjét, Valentyin Silvestrovot Franz Schuberttel állították párhuzamba. A lap megtudta, hogy szeptember közepén mutatják be a pannonhalmi bazilika felújítási terveit. A munkával a világhírű brit Pawson mérnöki irodát bízták meg: a cél egy olyan tér létrehozása, amely a szerzetesek, a diákok és a látogatók igényeinek egyaránt megfelel. Az évek óta húzódó elképzelés most azért kapott új lendületet, mert 2006-ban újra lehetőség nyílt, hogy a Norvég Alap keretében a „világörökség megőrzése” területen forrásokra pályázhassanak.

Magyar Kurír