Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (Közös fronton… 2.o.) beszámol arról az általunk már tegnap közölt hírről, hogy találkoztak egymással a történelmi egyházak vezetői a Mazsihisz székházában, hogy felkészüljenek az oktatási és kulturális miniszterrel hétfőn tartandó – a polgári napilap szerint „izgalmasnak ígérkező” – tanácskozásra. A Magyar Nemzet úgy véli: „Lesz miről beszélniük a tradicionális egyházaknak Hiller István kultuszminiszterrel, hiszen július elején a koalíciós pártok által elfogadott reformokról szóló szerződés az ő kedélyüket is borzolhatja. A ’reformszerződés egyház-finanszírozási része szót ejt a személyi jövedelemadó egy százalékának felajánlásáról szóló törvény felülvizsgálatáról is. Ez baljósan hangzik a szabad demokraták koncepciójának ismeretében.” Ismeretes, az SZDSZ azt sürgeti, hogy az egyházaknak és a civileknek felajánlható szja-egy százalékokat vonják egybe, vagyis lehessen akár mind a két egy százalékot kizárólag civilek számára irányítani. A liberálisok azt is szorgalmazzák, hogy az állam egy forinttal se egészítse ki a költségvetésből a hívek felajánlását, holott a hívők jelentős része nem rendelkezik szja-felajánlási lehetőséggel. A lapnak Prőhle Gergely, az evangélikus egyház országos felügyelője elmondta: „Hiller Istvánnal arról szeretnének tárgyalni, hogy az egyház milyen módon működhet közre a magyarországi közállapotok javításában.” Választ szeretnének kapni arra is, hogy képzeli el a kormány a kiegészítő támogatás kiváltását. Nyilatkozik a lapnak Szerdahelyi Csongor, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) szóvivője is, aki elmondta: az egyházakban a három éve zajló pénzmegvonások ellenére még él a közszolgálatiság reflexe. Egyetlen katolikus iskola vagy óvoda sem szűnik meg az új tanév küszöbén, mindössze összevonások történnek szórványosan az országban. Ugyanakkor új intézményekkel is gyarapodik a katolikus iskolahálózat. A szeged-csanádi egyházmegyében három óvoda és egy általános iskola, a váci egyházmegyében egy általános iskola jelenti a többletet.

A Figyelő (22-29.o.) Üzleti szentélet címmel a hazai katolikus szerzetesrendek üzleti vállalkozásáról készített összeállítást. A megkeresett rendek sorra hárították el a lap érdeklődését, mondván, ez nem része a hivatásuknak. „Általános tapasztalat: a rendek célja mindössze az életben maradás, kevesen törekszenek a megélhetésen túli haszonra. Mindez a szerzetesek történelmileg jelentős gazdasági szerepének fényében határozottan meglepő. Napjainkban csak kevesen fognak üzleti vállalkozásba a hazai katolikus szerzetesrendek közül. Az ok: a profitot legtöbbjük a vallással összeegyeztethetetlennek tartja. Ám akadnak kivételek.” Az összeállítás kiemeli, hogy a pannonhalmi bencések szőlészete és pincészete mára európai hírűvé „érlelte magát…. A ma 52 hektárnyi apátsági területen gazdálkodó borászat története az évezred elején indult, amikor a helyi hagyományok felélesztésén munkálkodó Pannonhalmán – az utóbb, 2005 februárjában tragikus autóbalesetben Dél-Afrikában elhunyt Gál Tibor nemzetközileg ismert és elismert egri borász tervei alapján – új, mintegy 2 ezer négyzetméter alapterületű pincét és borházat építette. A borgazdaság a rendelkezésre álló terület kétharmadán fehér, a fennmaradó részén pedig kék szőlőfajtákat termeszt. Mindemellett Pannonhalmán a boron felül borecetet, szappant, gyógyteát, csokoládét és likőrt is készítenek, sőt, már gregorián énekeket és liturgikus orgonazenét tartalmazó CD-ket, illetve közösségük életét bemutató DVD-t is kiadtak.”

Magyar Kurír