Külföldi hírek
A Népszabadságban (Az egyház nem választ pártot… 8.o.) Jerzy Kloch, a lengyel püspöki konferencia szóvivője nyilatkozik a Lengyelországban kialakult politikai válsághelyzetről. Kifejtette: „A politikusok képtelenek megoldani a helyzetet, s úgy látszik, végül a néphez fordulnak, kiírják a választásokat. Ebben az egyház a megfigyelő szerepét tölti majd be, nem fog beavatkozni a választási küzdelembe. Az első szabad választások idején még elég egyértelműen jeleztük, hogy melyik politikai erő élvezi a támogatásunkat. Ma már a politikában is követendő katolikus értékeket jelöljük meg, első helyen az emberi élet megóvását és az igazság követését.” A szóvivő állítja: nincsenek az állam és az egyház között megoldatlan ügyek. Két közös bizottság is foglalkozik azon területekkel, ahol a felelősségek találkoznak. A baloldali lap közbevetésére, sokan vitatják, helyes döntés volt-e, hogy a hittanjegyeket beszámítják az átlagba, Kloch azt válaszolta: nincs értelme a vitának, ezt a kormánnyal már korábban elintézték. A lengyel püspöki kar szóvivője leszögezte: „Az egyház nem választ pártot magának, de egyes egyháziak ezt megteszik. Van, aki Bachot, van, aki Mozartot hallgat szívesebben, ebben is szabadon dönthetnek a püspökök.” A Népszabadság szerint Lengyelországban egyes püspökök rokonszenveznek a Radio Maryjában elhangzó „szélsőséges nézetekkel, mások kikelnek a rádió igazgatója, Tadeuszt Rydzik redemptorista szerzetes-pap megnyilvánulásai miatt.” A szóvivő szerint a hivatalos egyházi álláspont világos. A Szentszék nyilatkozatban fogalmazta meg: a pápa ugyan fogadta Rydzyket szerzetestársaival, de ez semmit sem változtat az egyháznak a zsidósággal folytatott párbeszédén és kapcsolatain. Nehéz ezt másként értelmezni, mint úgy, hogy az egyház elítéli a szerzetes kirohanásait. Jerzy Kloch hozzátette, hogy a püspökök hamarosan tanácskoznak Czestochowában, s egyebek között Rydzyk médiabirodalmáról is tárgyalnak. Kiemelte: csak a Radio Maryja nevezheti magát egyházinak, ha a redemptoristák rendjének tulajdona. A Trwam tévé alapítványi tulajdon, amelyet három szerzetes hozott létre, a Nasz Dziennik pedig valamilyen társaság. Egyik sem kérte a püspöki kart, hogy használhassa a katolikus jelzőt. A szóvivő azt is közölte: a pápai nunciatúra figyelmeztetése érvényes, egyetlen katolikus média sem kötelezheti el magát valamely párt mellett. A Népszabadság megjegyzi: a máris elkezdődött választási kampányban a lengyel politikai szféra az egyház minden megnyilvánulására figyel, hiszen a választók nagy többsége elfogadja az egyház tekintélyét, erkölcsi tanítását. Az újság szerint kérdés, hol válik el ez a pártpolitikától?
Hazai hírek
A tegnapi Népszava után ma a Népszabadság (4.o.) Hallgatnak a fölszentelt ügynökök címmel foglalkozik azzal, hogy a közelmúltban az Egyháztörténeti Szemlében két katolikus püspök – Keresztes Szilárd hajdúdorogi és Konkoly István volt szombathelyi főpásztor – ügynökmúltjáról jelent meg tanulmány. A Népszabadság kiemeli: „A dokumentumok alapján közölt adatok beszédesek, ám a főpapok kevésbé: nem kívántak kérdéseinkre válaszolni.”
A Magyar Hírlapban (Balázs Fecó… 6.o.) a Korál együttes vezetője, nyilatkozik, abból az alkalomból, hogy szombaton huszonegyedszer rendezik meg az évről évre tízezres közönséget vonzó Sitkei Kápolnafesztivált. Balázs Fecó szerint a médiában már csak azért is kiemelten kellene beszámolni az eseményről, mert megmentettek egy műkincset, az elhanyagolt, rossz állapotban lévő sitkei kápolnát az államnak, amelynek mindez egyetlen fillérjébe sem került. Ugyanakkor a média hozzáállásával nem foglalkozik, „mert nekem sokkal többet érnek azok, akik ezt elkezdték, meg akik föllépnek, illetve az a közönségszeretet, amit mi minden alkalommal megkapunk. Hála a Jóistennek, itt olyan összefogás alakult ki, amely a mai napig megmaradt. Sikerült a kápolna állagát megőrizni, és egyben hiteles hely is maradt, ráadásul még nem is kezdtek ki, mert huszonegy év alatt nem tudott mivel kikezdeni a bulvársajtó.”
Magyar Kurír