Napi sajtószemle

A Népszabadság (A kormányfő ajándéka… 2. o.) beszámol arról, hogy ajándékkal köszöntötte augusztus 20. alkalmából tegnap Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Erdő Péter bíboros prímás, esztergom-budapesti érseket. A miniszterelnök a magyar katolikus egyházfőt levélben értesíti arról, hogy a Szent István-bazilika Szent Jobb-kápolnájának gyűjteményét az 1938-as Eucharisztikus év alkalmából az országot járó Szent Jobb különvonat eredeti tervrajzával szeretné gazdagítani.

A Magyar Nemzet (21.,24-25.o.) A király fiai címmel mutatja be a szlovákiai Királyfiakarcsa és a dunántúli Bakonyszentkirályt. A két település országhatároktól független szövetségre lépett egymással, azzal a céllal, hogy őrizzék Szent István király emlékezetért.

A Magyar Hírlap címoldalán Magyarok maradtunk címmel részleteket közöl Szent István Szent Imre herceghez intézett intelmeiből: „A türelmes királyok királykodnak, a türelmetlenek pedig zsarnokoskodnak. Ha pedig egyszer olyasvalami kerül eléd, amelyben ítéletet hozni méltóságoddal összefér, türelemmel, irgalommal, esküdözés nélkül ítélkezz, így lesz majd koronád dicséretes és ékes.”

Ugyancsak a Magyar Hírlapban (Kényes kérdések… 18-19.o.) Szabados György történész nyilatkozik, akinek a közelmúltban jelent meg A magyar történelem kezdeteiről – az előidő-szemlélet hangsúlyváltásai a XV-XVIII. században című könyve. A JATE főmunkatársa elmondta: „Az Árpád-ház kapcsolatai a nyugati kereszténység felé terelték a magyar fejlődés útját, még akkor is, ha az erdélyi gyulák a bizánci kereszténység felé tájékozódtak. Az Árpádok bázisa ez idő tájt a Dunántúl volt. Ettől függetlenül István nagyon jó kapcsolatokat ápolt a bizánciakkal is. Az Intelmekben szerepel egy olyan passzus is, hogy „mely görög kormányozhatná a latinokat görög szokások szerint, avagy mely latin kormányozhatná a görögöket latin szokások szerint? Semelyik.’ Ezért is nem véletlen, hogy István az egyedüli magyar szent, akit szentként fogad el a római katolikus és az ortodox egyház is. Fontos viszont megjegyezni, hogy az István által képviselt egyensúly nem billegést jelent. Õ egyértelműen a nyugati kereszténység mellett foglalt állást. Így állhatott elő az a páratlan világtörténeti jelenség, hogy egy nomád állam nyugat-európai keresztény államot alapított.” Szabados György azt állítja, hogy az ünnepi szónoklatokban gyakran idézett ’az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és törékeny’, „szerencsétlen fordítás, ami félreértésekre ad okot. A helyes fordítás úgy hangzik, hogy az egynyelvű és csak egyetlen szokásmódra épülő királyság gyenge és törékeny. A királyság és az ország nem mindegy. A szónoklatokban pontatlanul idézett szövegből azt a következtetést szokták levonni, hogy István nyakló nélkül beengedett mindenkit, csak hogy az ország gazdagodjon. A pontos értelmezéshez ismerni kell a tágabb szövegösszefüggést, vagyis az előző mondatokat, amelyek így hangzanak: ’Ahogy ugyanis a vendégek a világ különböző részeiből érkeznek, úgy hoznak magukkal különféle nyelveket és szokásokat, valamint különféle tanító írásokat és fegyvereket. Ezek az összes királyságnak díszére válnak, és nagyszerűvé teszik az udvart, és elrettentik a kihívóan fellépő külföldieket.’ Így egészen máshogy hangzik, hiszen egyértelmű, hogy azok jöhettek, akik gazdagítani tudták a királyi hatalmat.”

Magyar Kurír