Napi sajtószemle

A Hetek (9.o.) Egy csók és más semmi címmel készített összeállítást arról, hogy számos zsidó szervezet tiltakozott amiatt, hogy XVI. Benedek pápa magánkihallgatáson fogadta Tadeusz Rydziket, a lengyel Radio Maryja nevű katolikus rádióadó alapítóját. A lap szerint a rádióadó „antiszemita és idegengyűlölő kirohanásairól híresült el, és korábban már a Vatikán is nemtetszését fejezte ki Rydzyk atya politikai aktivitása miatt. A Vatikán közleménye szerint a pápa csupán kézcsókot engedett Rydzyknek, ami azonban „nem feltételezi, hogy a Szentszéknek a zsidókkal szembeni magatartása megváltozott volna.” Zsidó szervezetek azonban elítélték a találkozót, és arra szólították fel a pápát, hogy rója meg Rydziket és rádióadóját, amely rendszeresen sugároz antiszemita felhangú adásokat. A vatikáni közlemény a követelésekre nem reagált.” A lap megemlíti azt is, hogy Rydzyk a múlt hónapban nyilvánosan kért bocsánatot, amiért a „zsidó lobbit” azzal vádolta, hogy milliókat akar kártérítésként kicsikarni az államtól. Az atya egy előadásában Lech Kaczynski államfőt is „szélhámosnak” és a „zsidó lobbi támogatójának” titulálta a nyáron, noha köztudottan jó kapcsolatot ápolt eddig a Kaczynski fivérekkel, a választások idején rádiója erőteljesen támogatta az ikerpárt. (A témával kapcsolatban lásd augusztus 10-ei számunkban az Egy kézcsók nem változtat a Szentszék álláspontján és Rydzyk atya és a pápa találkozásáról című írásokat – a szerk.)

A Magyar Hírlap (Személycserék… 8.o.) beszámol arról, hogy elfoglalta új plébániáját a Kolozs megyei Jegenyére áthelyezett Gergely István csíksomlyói címzetes esperes. „A gyulafehérvári római katolikus egyházmegyében érseki rendelet folytán eszközölt áthelyezések több helyen a hívek eddig soha nem tapasztalt ellenérzésébe ütköztek” – írja az orgánum. Gergely István a lapnak elmondta: „Nem szakadok el Székelyföldtől, legalább kéthetente ide utazom, hogy a megkezdett szociális munkát folytassam” – utalt a Tisztinek nevezett lelkipásztor az általa létrehozott és működtetett Csibész és Lázár alapítványokra, amelyek segítségével mintegy kétszáz árva talált otthonra.

A Magyar Nemzet (Mától látható… 14.o.) beszámolója szerint Bakócz Tamás esztergomi érsek Lázár nevű titkára rajzolta azt a térképet, amelyet mától láthat a nagyközönség a Budavári Palota F épületében. Az UNESCO Világemlékezet Bizottsága az idén felvette összesen 158 kivételes jelentőségű remekművet tartalmazó listájára a Tabula Hungariaet.

A Magyar Hírlap (Régi Madonnáktól… 19.o.) közli, hogy új szerzeményeit és több évtizedes kutatások eredményeit mutatja be az ötvenéves Magyar Nemzeti Galéria a Budavári palotában. Látható lesz többek között Rubens egyik utolsó tanítványának, Jan Thomasnak Szent Sebestyénje, a lékai Ágoston-rendi templom ugyancsak Szent Sebestyént ábrázoló festményének a vázlata, amely máig az egyetlen ismert, műhöz köthető oltárképvázlat. Kiállításra kerülnek a XV. században készült gyönyörű Madonna-szobrok és a pilisi ciszterci apátsági templomból előkerült XIV. századi töredékek.

Magyar Kurír