Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Nemzet (Prágai javaslat… 9.o.) beszámol arról, hogy Cyril Svoboda volt kereszténydemokrata-néppárti elnök, a Topolánek-kormány tagja azt javasolja a cseh katolikus egyháznak, hogy a működéséhez szükséges anyagiakat ne várja az államtól, hanem bízza a hívőkre. Szerinte már kilátástalan a kommunisták által jogtalanul eltulajdonított vagyon visszaszerzésével kapcsolatos huzavona. Jobb megoldás lenne, ha minden cseh hívő havi jövedelmének egy százalékával közvetlenül támogatná az egyházat.

A Magyar Hírlap (6.o.) Egy mondatban című rovatában közli, hogy egy Ausztriában készített felmérés szerint az osztrák fiatalok hetven százaléka hisz Isten létezésében, egytizedük imádkozik rendszeresen, öt százalékuk jár vasárnaponként templomba.

Hazai és határon túli hírek

A Magyar Nemzet (9.o.) Csíksomlyói plébánosbúcsú címmel tudósít arról, hogy búcsúmisén köszönt el tegnap csíksomlyói, csomortáni és csobotfalvi híveitől Gergely István plébános, akit húszévnyi szolgálat után augusztusi hatállyal Kolozs megyébe helyezett át Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. A települések egyháztanácsai ennek ellenére a napokban belső szavazás útján a Tisztiként közismert plébánost választották meg papjuknak, noha közölte: aláveti magát az érsekség döntésének. A Gyulafehérvári Főegyházmegye minderre azzal válaszolt, hogy a papválasztás miatt feloszlatta a csíksomlyói egyháztanácsot.

Ugyancsak a Magyar Nemzetben (Szikora Róbert… 5.o.) a huszonötéves R-Go zenekar vezetője és énekese nyilatkozik: „Elmondhatatlanul boldog vagyok, hogy azt csinálhatom, amit mindig is szerettem volna. Eleinte a Jóistentől azt kértem, hogy ne vigyenek el katonának, majd azt, hogy ne kelljen egy helyben ülve dolgoznom, s hogy édesanyámmal mindenünk meglegyen. Mielőtt a Hungária együtteshez csatlakoztam, meglehetősen kevés jutott nekünk.” Szikora Róbert elmondta azt is, hogy van olyan dolog, ami hiányzik az életéből, de nem árulhatja el, hogy mi az. „Biztos vagyok benne, hogy Isten mindig kitölti az űrt, s ha nem is adja meg mindazt, amire az ember vágyna, valahogyan mindig pótol. Szerencsére az életemből csak olyan dolgok hiányoznak, amik nélkül azért lehet boldogan, teljes életet élni. A bajt abban látom, hogy az emberek folyton elégedetlenek, akár a gyermekek: még ezt is kérem Istentől, meg azt is. Ha most kellene kezdeni, most is belevágnék, bár gyakran fogalmazódik meg bennem a kérdés, hogy talán papi, szerzetesi hivatásnak kellett volna szentelnem az életem. Olyannak, aki az emberek közt él mindennap, figyel rájuk, és közvetít. A válasz azonban mindig az, hogy végeredményben mindenki pap, aki annak tartja magát, s ha a szeretet hatalmát és Isten megbocsátását hirdeti. El tudom képzelni, hogy a Jóisten egyszer majd elém áll, s azt mondja: tedd le a szakmádat, más hivatásnak kell élned. Hiszen azért tett engem népszerűvé, hogy azok az emberek, akikkel találkozom, hallgathassanak rám, a feladatom pedig, hogy hitet érdemlő legyek.”

Magyar Kurír