Napi sajtószemle – Erdő Péter ünnepi interjúja a Magyar Hírlapban

Isten szolidaritást és közösséget vállalt velünk Betlehemben

Erdő Péter ünnepi interjúja a Magyar Hírlapban

A bíboros, prímás a lap kérdésére elmondta, hogy a márciusban megválasztott Ferenc pápa „sok újdonságot hozott, miközben egységben van elődjeivel, illetve az egyház egész történetével. Ebben az összefüggésben hangzik el szívhez szóló, egyszerűen megfogalmazott, átütő gesztusokat is találó üzenete. Korszerűsége abban rejlik, hogy a közel és távol állók egyaránt megértik, amit mond, sőt, általában szimpatikusnak is találják azt. Másrészt Ferenc pápa néhány feltűnő lépést is tett az elmúlt időszakban, például a nyáron, a milliókat megmozgató brazíliai Világifjúsági Találkozón, ahol látványosan is kifejezte szolidaritását, szeretetét a szegények iránt. Rámutatott: a nyomorúság sohasem pusztán anyagi javak, hanem emberi kapcsolatok kérdése is. Nyitottnak kell lenni egymás iránt, ez Ferenc pápa üzenete. Vele kapcsolatban meg kell említeni azt is, hogy az ősszel az egész világot bejárta felhívása a békéért való imádságra, sőt, ez a fohász mintha meghallgatásra is talált volna, hiszen a Közel-Keleten például már a háborús viszály kiterjedése, a keresztények elpusztításának veszélye is felmerült. Külön öröm, hogy akkor Budapesten még a Szent István-bazilika előtti tér is megtelt imádkozókkal.” A közelmúltban megjelent, Az Evangélium öröme című apostoli buzdításról a bíboros, prímás elmondta: a pápa „Ebben az evangélium öröméről beszél, ami nekünk, keresztényeknek talán természetes, ahogy az is, hogy a Szentlélek Krisztus örömhírének elfogadása révén érkezik közénk, valódi boldogságot adva. Mégis, ezt állítja középpontba ez a fontos, szeretetre méltó dokumentum.” A 2016-os pápalátogatás kapcsán a magyar katolikus egyházfő azt mondta, hogy a Szentatya örömmel fogadta a magyarországi meghívást, és megerősítette, hogy „már írásban is kaptunk választ, amelynek lényege, hogy a pontos időpontot, illetve a látogatás programját később kell rögzíteni.” A karácsonykor különösen fontos segítő szeretet gyakorlásával kapcsolatban a bíboros, prímás kifejtette: „Úgy látom, nagy előrelépés történt e téren az egyházban, erősödött ez a tevékenység, intézmények, mozgalmak alakultak, meghonosítva akár szakszerű szervezeteket is. Külön öröm, hogy önkéntesek ezrei végeznek rendszeresen ilyen munkát… A segítő szeretet gyakorlati megnyilvánulásai kezdettől az egyházhoz tartoznak. Már Szent Pál gyűjtést tartott a szegények megsegítésére. A XX. században lett a karitász a legelterjedtebb elnevezése e munkának, hazánkban pedig a szegénygondozó már az első világháborút követően szervezetten, plébániai szinten is működik. Ami még a kommunizmus évtizedeiben is fennmaradt, az éppen az önkéntes segítők munkáját szervező, plébániai csoportok tevékenysége. Ez azért is jó, mert az ebben résztvevők észreveszik, hogy a környezetükben kinek pontosan, mire van szüksége. Az országos, illetve az egyházmegyei karitász szervezetek folyamatosan végeznek ruha- és ételosztást, sok más mellett van gyógyszerprogram is, az Esztergom-budapesti Főegyházmegyében pedig hagyomány, hogy személyre szabott ajándékcsomagot adunk több száz gyermeknek.” A bíboros, prímás karácsonyra jó, szeretetben élő családokat kíván Magyarországnak, „akik tudnak értékes, emberséges, Istennek tetsző viselkedési mintát sugározni, megosztani másokkal. Kívánom, hogy az egymásért való felelősség honosodjon meg az egész nemzet életében. Ha Isten szolidaritást és közösséget vállalt velünk Betlehemben, hajlandó volt szegénységben megszületni, akkor nekünk egymással mindenképp vállalnunk kell ezt a fajta közösséget. Ennek az örömét, erejét kívánom az egész országnak!”

Magyar Kurír