Napi sajtószemle I.

Kiss-Rigó László, a szeged-csanádi egyházmegye püspöke Magyar Hírlapnak (Az Istentől eredő… 4.o.) elmondta: „A húsvét esetében fokozottan igaz, hogy ha a vallásos elemet elhagyjuk, akkor teljesen kiüresedik. Ha mondjuk karácsonykor figyelmen kívül hagyjuk Krisztus születését, akkor még mindig ott van a család, a gyermek vagy az anyaság tisztelete. Viszont ha a Megváltó feltámadását ’kifelejtjük” a történetből, nem marad más, csak a sikertelenség, egy tulajdonképpen kudarcos életút. A valódi mondanivaló éppen a feltámadás, amelynek lehetősége valamennyi ember számára megnyílt Krisztus által. Ezért a húsvét az ünnepek ünnepe, mindennek a forrása.” Kacsoh Dániel interjúkészítő kérdésére, hogy a karácsony vagy inkább a húsvét a szeretet ünnepe, Kiss-Rigó László azt felelte: „Attól függ, mit értünk szereteten. Ha emberi hangulatról, érzelemről beszélünk, akkor inkább a karácsony jöhet szóba. Annak ugyanis van egyfajta meghittsége, hangulata, amelyet akár világnézettől függetlenül is lehet értékelni. Ha viszont tartalmilag nézzük, vagyis hogy az Isten szeretete abban nyilvánult meg, hogy emberként jött közénk, akkor a legnagyobb ajándék számunkra Isten születése. Ugyanakkor Krisztus – bűneinket magára véve – szeretetből vállalta értünk a vértanúhalált, s ő maga mondta, nagyobb szeretete senkinek nincs annál, mint aki az életét adja a barátaiért. Ilyen értelemben inkább a húsvét az önzetlen, Istentől eredő szeretet ünnepe.” A püspök szerint „sokan tévedésbe esnek, amikor azt hiszik, az egyház önmagáért létezik, pedig csupán eszköz annak érdekében, hogy az élet diadalát mindenki elnyerhesse, az ahhoz vezető utat megismerje. A kérdés az, vajon az egyház tudja-e az evangéliumot hitelesen képviselni, közvetíteni. Ezen a téren bizony vannak problémáink. Az egyház olyan, mint egy mentőautó, amely karambolozhat, s az is előfordulhat sajnos, hogy a sofőrje meghal egy balesetben, amikor éppen beteghez hívják. De ebből nem az következik, hogy nincs szükség ambulanciára, hanem az, hogy jobban oda kell figyelni. Nem elsődleges cél, hogy minél többen legyenek katolikusok, hanem hogy Krisztus üzenete minél hitelesebben megjelenjen általuk a világban.” Kiss-Rigó László szólt az új alkotmányról is, véleménye szerint „… azért nélkülözhetetlen a dokumentum ünnepélyes közkinccsé tétele, mert közös, nem csupán keresztény értékeket fogalmaz meg. Ilyen a család, a házasság vagy az élet védelme. Mindezek nélkülözhetetlenek, hiszen amikor erkölcsi és gazdasági felemelkedésről beszélünk a társadalomban, nem árt tudatosítani: alap nélkül nem lehet építkezni. Meggyőződésem, nagyon is helyes, hogy időt és energiát szánt a nemzet az alkotmány elkészítésére. Természetesen önmagában ez nem tesz csodát, de a közös értékek megfogalmazása révén végre valóban lehet majd a közérdeket szolgálni.” A főpásztor II. János Pál pápa május elsejei boldoggá avatásáról elmondta: „Az egyház szerint ha egy korábbi tagját boldoggá vagy szentté avatják, akkor ettől nem ő lesz nagyobb, hiszen nem neki van erre szüksége, hanem az utókornak, vagyis nekünk. II. János Pál pápa olyan karizmatikus személy volt, akinek az erkölcsi útmutatására, életpéldájára sokan figyeltek, iránytű volt a nem katolikusok számára is.”

Magyar Kurír