Napi sajtószemle III.

A Népszabadság (XVI. Benedek… 2.o.), a Népszava (Tévéadásban válaszolt… 8.o.), a Magyar Hírlap (XVI. Benedek… 1.,16.o.) és a Magyar Nemzet (Nagypénteki kálváriajárás… 1.,8.o.) is beszámolnak arról, hogy a Szentatya vezette tegnap este Rómában a Colosseum elől induló, hagyományos nagypénteki kálváriajárást, a Jézus Krisztus keresztútját felidéző fáklya- és gyertyafényes menetet. Beszámolnak a lapok arról is, hogy XVI. Benedek a pápák közül először egy televíziós adásban is válaszolt a nézők hittel, az élet nehézségeivel kapcsolatos kérdéseire. Kiemelik az orgánumok, hogy a Szentatya azt mondta: „Mi sem tudjuk a választ. Csak azt tudjuk, hogy Jézus, akárcsak ti, ártatlanul szenvedett, és Isten, aki Jézusban mutatkozik meg, a ti oldalatokon áll.”

A Magyar Nemzet (Passió… 1.o.) címoldalon, néhány sorban beszámol arról, hogy nagypénteken passiót mutattak be az esztergomi bazilikában. Idézi a lap Erdő Péter bíboros prímást: „Mária fájdalmát nincs, aki enyhítse, ő nem Jézus véres köntösét látta, hanem a fiának véres testét. Mária tudta és érezte, hogy Jézus Isten ígéretének nagy hordozója.”

A Magyar Nemzetben (Lejárt lemezek… 23.o.) Grüll Tibor Biblia-kutató,  egyetemi docens nyilatkozik, többek között arról, hogy milyen valódi leletek kerültek elő az utóbbi fél évszázadban a kereszténységgel és a Bibliával kapcsolatban. Elmondta: „Pilátusról szóló feliratot tártak fel 1961-ben egykori prefektusi székhelyén, Caesareában, megtalálták Kafajás sírboltját is a kilencvenes évek elején, ő egyébként hasonló ládában nyugszik. Ismert a főpapi klán vezetőjének, Annásnak a Hinnón-völgyben lévő sírja. Egy lelet pedig a keresztet a Golgotára felvinni segítő cirenei vagy kürénéi Simon egyik leszármazottját említi. A keresztre feszítésből származó egyetlen emberi maradványra is Jeruzsálemben találtak rá a régészek. A lelet alapján pontosan rekonstruálható a legkegyetlenebb kivégzési módszer. A két lábat szorosan egymás mellé illesztve a bokacsontokat 15 centiméteres szögekkel verték át, majd a testet a lábhoz képest derékban kilencven fokkal elfordítva szögelték fel a karokat. Nem a tenyérnél, hanem az alkaron keresztül, az orsó- és singcsont közé ülve. A rekeszizom elfáradása miatt állt be általában néhány órán belül a fulladásos halál.” A professzor kizártnak tartja, hogy Jézust találták volna meg: „A megtalált tetem alapján egészen más történt a férfival, mint Jézussal: halála után levágták a lábát, mert a bokacsontokba ütött szögek elgörbültek, s másképp nem lehetett leemelni a keresztről. Az oldala sem volt lándzsával megsebezve. A csontládikára pedig ráírták a nevét: ’Johanan, ha-gakol’, ami egyesek szerint annyit tesz: a ’fazekas’. Jézus megfeszítésével kapcsolatban viszont fontos lelet a XIX-XX. század fordulóján Názáret közelében talált úgynevezett názáreti kő. Az evangéliumban olvashatjuk, hogy Jézus halálát követően a papi tanács, a szanhedrin azt a hazugságot terjesztette: Jézus holttestét ellopták. A feliraton az szerepel, halállal bűnhődik, aki sírokat fosztogat, vagy elgördíti a zárókövet. Az epigráfusok a szöveg stílusából következtetve Néró császárságának idejére (Kr.u. 54-68) teszik a követ. Meglehet, hogy Jézus eltűnését némi ’hisztéria’ kísérhette papi körökben, s ennek néhány évtizeddel későbbi visszacsengése a rendelkezés. Esetleg egy korábbi rendelet megújítása is elképzelhető.” Grüll Tibor szerint Jézus tanításában a részleteket illetően vannak olyan elemek, amelyek nem egyediek, „de az evangéliumban azt mondja Jézus, hogy nem eltörölni, hanem beteljesíteni jött a törvényt. Egészét tekintve azonban erősen elüt a korabeli vallásoktól, szektáktól. A kenyérről és a borról szóló tanítása pedig egészen különleges. Ezzel más forrásban így sehol sem találkozhatunk.”

A Magyar Hírlapban (A Jóisten… 11.o.) Markó Iván Kossuth-díjas balettművész, a Magyar Fesztivál Balett társulatának igazgatója nyilatkozik, aki elmondta. a húsvét a feltámadásról szól. „A feltámadás nagyon megfontolandó, nagyon elgondolkodtató történet. Mert a feltámadás nagyon sokszor megtörténik, legalábbis az én életemben így történt. Ha gödörben vagy, amikor úgy érzed, hogy vége mindennek, amikor úgy érzed, hogy nem értesz semmit, mert nem érted, hogy ez a dolog hogyan történhetett meg éppen veled, s nincs logikájuk azoknak a helyzeteknek, amikbe belekerültél. És akkor el kell gondolkodnod saját magadon, hogy miben voltál hibás, mi a te bűnöd abban a történetben, amibe belekerültél. Ez a gödör lehet halálos is. Elsősorban magadon kell elgondolkozni. Után továbblépsz, s azt mondod, ez ezt csinálta, ez azt tette, ez ide küldött engem, ez megölt engem, meg akart ölni engem, ez meggyalázott, ez méltatlanul bánt velem. Akkor azon kell elgondolkodni – ha a Jóisten velem van, ez nagyon fontos –, hogyan lehet a gödörből kimászni.” A belett-igazgató szerint Jeruzsálem a Jóisten városa, „bár mindenütt, mindenhol, mindenkor tudja az ember érezni a Jóistent. De sehol a világon úgy nem lehet érezni a Jóistent, mint Jeruzsálemben, mert ez valóban az ő városa… A Jóisten Jeruzsálemben a természeten keresztül tudatosítja, érezteti az emberekkel, hogy jelen van, itt van. Hogy van. Ha nagyon-nagyon gazdag ember lennék, mindenkit beutalnék Jeruzsálembe, töltsön ott néhány napot, és érezze, esetleg értse meg, miről van szó.” Markó Iván felidézi a gyerekkorát is, amikor kitalált egy mesét: „A Mindenható kezét a homlokon tartja. Ha rossz vagyok, felemeli az egyik ujját, majd a másodikat, harmadikat, negyediket. De az ötödiket mindig magamon érzem. Igen, ez az erőm mai napig.”

A Népszavában (7.o.) Rónay Tamás Húsvét üzenete címmel megállapítja: „Krisztus halála és feltámadása ugyan csak a keresztények számára ünnep, ám a nem hívőknek is fontos üzenetet hordoz. Mivel a hit szerint Krisztus megszabadította az embereket a bűn terhétől, a keresztre feszítés az emberiség együvé tartozása, a feltámadás pedig a béke szimbóluma. Nem véletlen, hogy a húsvétvasárnapi szentmisék legfőbb üzenete a béke.” A cikkíró arra is felhívja a figyelmet: a mostani húsvét alkalmával II. János Pálra, „a béke apostolára is emlékezünk. Jövő héten a boldogok sorába emelik, s nagy utat tesz meg a szentté válás felé. Ez a néhány nap békét hozhat a szívekbe. Japántól Líbián át Amerikáig talán mindenki egyetért abban: szüksége lenne a világnak egy kis megnyugvásra.”

A Vasárnapi Hírekben (11.o.) Wildmann János Végső remény címmel állítja:  húsvétvasárnap hajnalán, Jézus feltámadásakor „Nemcsak az eszme és az igazság él újra, hanem ő maga is, de már semmi sem a régi. Új minőség jön létre. Ez húsvét végső üzenete: lehet, hogy az ördögi hatalom szorításából nincs kiút, rámehetünk, belépusztulhatunk, de igaz embernek lenni mégis érdemes, mert nem a halálé az utolsó szó.”

A Magyar Nemzetben (7.o.) Fehér Béla A bölcsesség parazsa címmel idézi a néhány éve elhunyt, világhírű amerikai írót, Kurt Vonnegut-ot, aki a következőket írta A hazátlan ember című esszéjében: „Ha azonban Krisztus nem mondta volna el a hegyi beszédet, a könyörületről és megbocsátásról szóló üzenetével, akkor nem akarnék emberi lény lenni. Inkább lennék csörgőkígyó.”

Magyar Kurír