A Magyar Nemzet (1.,3.,15.o.) Szent Istvánt ünnepeljük című összeállítása kiemeli, hogy Orbán Viktor miniszterelnök ma, a székesfehérvári királyi napokon, a kihelyezett ünnepi kormányülésen mond beszédet augusztus 20. alkalmából. A nemzeti emlékhelyen pedig ismét megnyitják a közönség előtt az osszáriumot (a Székesfehérvárott eltemetett királyok földi maradványait is őrző csontkamrát), és a tiszteletadással veszi kezdetét Szent István ünnepe. Beszámol a lap arról is, hogy koronázási ünnepi játékokat rendezett a hét végén Székesfehérvár. Az idei Szent István-emlékév apropóján az államalapító király, István és kora került a kétnapos program középpontjába. Az idén először megrendezett fesztiválon mutatták be Szikora János, a székesfehérvári Vörösmarty Színház igazgatója rendezésében az első székesfehérvári koronázási szertartásjátékot.
A Magyar Nemzet (3.o.) Országépítés, a Magyar Hírlap (3.o.) pedig Navracsics: Ahol Krisztusban hívő emberek élnek, ott Európa van címekkel számolnak be arról, hogy a Szent István-ünnepi rendezvénysorozat keretében adták át szombaton Veszprém-Gyulafirátóton a felújított kálváriát. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, a KIM vezetője beszédében hangsúlyozta: „Ahol kálvária van, ott Krisztusban hívő emberek élnek, Krisztusban hívő kultúra, Krisztusban lévő hagyományok léteznek – azaz ott Európa, civilizáció, kultúra, jóravaló emberek vannak.”A miniszter felhívta a figyelmet, hogy Gyulafirátót kilencszáz családjából háromszáz támogatta a felújítást.
A Magyar Nemzetben (7.o.) Kristóf Attila Államalapítónk ünnepén címmel természetesnek tartja, hogy a magyar államalapításban Európa és annak akkori lelkisége is döntő szerepet játszott. „A nyugati egyházak segítsége, tanítása, tudatossága és tudása nélkül a magyar szellem képtelen lett volna a zsidó-keresztény erkölcsiség befogadására és kibontakoztatására. Sokat tanultunk az akkori Európától. A magyar kultúra arról a tőről hajtott virágot, amely a keresztény Európát, sőt, mondhatni az egész nyugati világot azzá tette, ami lett, s ami volt, s amit most kissé feledni látszik. Államalapításunk ünnepén, Szent István napján aligha kell szégyenkeznünk amiatt, ha nemzetünk hűséges akar maradni ahhoz a szellemiséghez és ahhoz a szabadsághoz, amelyet egykor Európától kapott, s amelyet elvesztett, majd visszanyert. Első királyunk politikai értelemben zseni volt, ám lelkiekben keresztény, s egy a keresztény szentek közül.” A cikkíró emlékeztet rá, hogy a néhány nap múlva 75 éves Magyar Nemzet alapító főszerkesztőjének, Pethő Sándornak eszménye a Szent István-i gondolat és lelkiség volt, s az államról alkotott képe a független, szabad, keresztény Magyarország. Ezt az eszmeiséget a lap mai munkatársainak is kötelességük őrizni és továbbvinni.
A Népszabadságban (13.o.) A koronába zárva címmel írt kritikát Szörényi Levente és Bródy János, István, a király című, 1983-ban a Királydombon először bemutatott rockoperájának szegedi, jubileumi előadásáról. A darabor most Alföldi Róbert rendezte. Zappe szerint a címszereplő, Feke Pál Istvánja „nem egyszerűen hamletien vívódik, hanem inkább Isten bábjának vagy még inkább a mama kreatúrájának látszik. Testes kishivatalnok, aki legszívesebben menekülne a nem rá méretezett feladat elől, de pechjére ő a fejedelem fia.”
A Magyar Hírlapban (Rockopera a magyarok igazságáról 8.o.) Koltay Gábor filmrendező nyilatkozik, aki 1983 augusztusában megrendezte a Városligeti Királydombján az István, a király című rockopera ősbemutatóját, amelyből film is készült. Elmondta: „Felismertem, hogy elementáris igény él az emberekben az iránt, hogy katartikus módon átélhessék a magyar történelem nagy pillanatait, és abból hitet és erőt merítsenek.” A rendező kitért arra is, hogy a darab jubileumi, szegedi bemutatójára „természetesen” nem hívták meg, a Nők Lapjában pedig a közelmúltban közölték a darab valamikori színlapját. „De az én nevemet kiretusálták róla. Szomorú. Sőt sztálini.” Koltay szerint „ma a televíziós műsorok arra buzdítanak, hogy simuljunk bele a középszerbe, örüljünk a mának, maradjunk csendben, abból nem lehet baj. Valakik úgyis megmondják majd helyettünk és a nevünkben az igazat. Nekünk csak követnünk kell őket. De hát augusztus 20-án mégiscsak István király életművéből kell erőt merítenünk, vagyis nem vazallusokra, hanem igazi hősökre, kiművelt emberfőkre, önálló, távlatos gondolkodókra van szüksége a nemzetnek.”
Ugyancsak a Magyar Hírlap (12.o.) Középkori fantázia aranyfényben címmel adja hírül, hogy neves operaénekesek közreműködésével kerül színre augusztus 20-án a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon Erkel Ferenc utolsó operája, az István király. A zeneművet Nagy Viktor rendezi, a címszerepben Bretz Gábor, a többi szerepben Wiedemann Bernadett, Balatoni Éva, Keszei Bori, Balczó Péter, Szegedi Csaba és Gábor Géza operaénekesek lépnek színre. Az előadás díszlet- és jelmezterveit az Erkel család leszármazottja, Erkel László „Kentaur” készítette, aki a lapnak elmondta: a látványos díszlet mellett a jelmezeknél több korszak stílusát vegyítette, voltaképpen a mostanában divatos fantasyvilágot megidézve. Kentaur úgy tudja, hogy az előadás az Erkel Színházban novemberben ismét színpadra kerülhet.
Magyar Kurír