Napi sajtószemle - Székely János ünnepi interjúja a Magyar Hírlapban

A Magyar Hírlapban (1.,4.o.) nyilatkozó esztergom-budapesti segédpüspök elmondta: „A keresztény pünkösd azt fejezi ki, hogy beteljesedett az, ami az Ószövetségben még csak ígéret volt, Isten új szövetséget kötött most már a világ minden nemzetéből születő új néppel. Krisztus által új közösség született, a Szentlélek egy közös új nyelvre, a szeretet nyelvére tanítja a világot. A Szentlélek azóta is Isten felé vezet, emel minket.” Székely János arra is kitért, hogy a világban „működik a zavarkeltés, a széthúzás ereje, a Biblia ezért is használja a Gonosz megnevezésére a diabolosz szót, amely azt jelenti: szétszakító, szétdobáló. A Gonosz fordítja egymás ellen a közösségeket, a nemzeteket, bomlasztja fel a családokat, ver éket férj és feleség közé. Elszakít Istentől és a természet harmóniájától. Ezzel szemben áll a Szentlélek egyesítő ereje. Míg a lehúzó, a szétdobáló az állatias természetünk felé lök vissza, a Lélek ereje az önzetlenség, az irgalom és az alkotás irányába vezet.” A püspök arról is beszélt, hogy a szabadságot az ember „mostanában kissé rosszul fogja meg. Azt érti ugyanis alatta, hogy korlátlanul választhat a lehetőségek közül. A szabadság lényege azonban nem ez. Az emberi értelem célja az igaság megtalálása. Akkor értelmes egy ember, ha mindig csak a helyeset ismeri fel igaznak. Hasonlóképpen: az akarat célja a jót meglátni, arra vágyakozni. Nem attól leszünk szabadabbak, hogy minél többször akarjuk a rosszat. A jót úgy tudja ’akarni’ az ember, ha megszabadul a kötöttségeitől, a szenvedélyeitől. Ebben a Szentlélek tud segíteni, ha hagyjuk. Megvilágítja az élet értelmét, egy imádság szavai szerint ’Lángra lobbantja az ember szívét’.”

Székely János leszögezte: „A hit átadásának alapvető feltétele a hitelesség, a Szentírás szerint ugyanis a ’szív bőségéből szól a száj’. Aki valóban rátalált az isteni szeretet titkára, aszerint is él, ő tudja hatásosan hirdetni az evangéliumot. Az egyház jelenleg is küzd azzal, hogy a papjai, a családok, illetve a hívek minél hitelesebben tudják közvetíteni a jó hírt, s nem csak a szavak által. Már az üldözések idején a szegények felé fordultak az első keresztények, Rómában több ezer rászorulónak adtak enni. Amikor Szent Lőrincet elfogták, a prefektus követelte tőle, adja át az egyház kincseit. Erre ő elévezetett egy seregnyi koldust. Azt mondta, ők az egyház kincsei. Ki is végezték. A szegényekért ma is tennünk kell, hogy ezáltal is hitelesebb legyen az, amit hirdetünk.” A püspök arra is figyelmeztet: „Az embert soha nem szabad elítélnünk, csak egyes cselekedeteit minősíthetjük. A helyes életvitellel kapcsolatban az egyház valóban meghatároz bizonyos dolgokat, de ezzel nem kioktatni akar” – mondta Székely János.

A püspök könyvet írt a cigány népismeretről. A cigánypasztoráció kapcsán hangsúlyozta: már elindult a pedagógusok képzése, és a témát az osztályfőnöki óra részévé tették az egyházi iskolákban. Székely János néhány hónappal ezelőtt védelmébe vette a magyar kormányt a külföldi támadásokkal szemben, hangsúlyozva, hogy ha feltűnik a világosság, megjelenik vele szemben a sötétség is. Az erre vonatkozó kérdésre így válaszolt: „A katolikus papság konkrét politikai kérdésekben nem nyilvánulhat meg, nem is teszi, a kereszténység üzenete ugyanis mindenkié, tartozzon bármelyik párthoz. Alapvető emberi, vallási értékek védelmében azonban az egyház gyakran megszólal. Úgy éreztem, sok olyan támadás érte az országot, amely félretájékozottságból fakad. Pedig az új alaptörvény nagyon sok pozitív értéket rögzít, például a családok védelmét. Erre akartam felhívni a figyelmet.”

Magyar Kurír