Napszemüveg – 2005. szeptember 28.

Hazai – 2005. szeptember 28., szerda | 0:07

Védi a szemünket a túlzott fénytől. De rögtön tovább is vihetjük a gondolatot. A szemünkre tényleg vigyáznunk kell, mert azon keresztül jut be a legtöbb dolog a lelkünkbe.

Információink nagy részét látásunkkal szerezzük. A napszemüveget lehet használni, akkor, amikor indokolt. És lelki látásunkra is vigyázzunk, működjön lelkünkben egy egészséges szűrő, hogy mit engedünk magunkba és mit nem.

Van azonban egy szerencsétlen divatja is a napszemüveg viselésének. Sikkes dolog lett pl. napszemüvegben nyilatkozni. Egyesek mintha azzal születtek volna. Védik egyéniségüket a fürkésző tekintetektől? A szemünkkel áruljuk el legjobban lelkiállapotunkat. Aki nem mer nyílt tekintettel színre lépni, valószínűleg önmaga elé sem mer lépni. Nyilván van mit takargatnia. Fél valakiktől. Nem akar belekeveredni semmilyen megoldhatatlan helyzetbe. Õ lásson mindent, de őt ne lássák.

Ha valakinek a szolgálata megkívánja, viseljen sötét szemüveget, pl. akik fontos emberekre vigyáznak. De őszinte emberi kapcsolatainkat nem munkaruhában építjük. Vagy az lesz a következő lépés, hogy pl. a méhészek öltözéke lesz a divat? Az is véd, ugyanúgy, mint a napszemüveg, hiszen szurkálni is tudjuk egymást.

Isten ellen nem kell védőruházat. A túlzott védekezés helyett inkább keressünk igazi embereket, akik szívünkhöz, eszünkhöz és akaratunkhoz egyszerre szólnak.

Sánta János