Már belefáradtunk a decemberi sötétségbe, jó lenne több fény. Jézus el fogja hozni. De ha ezt nem vesszük eléggé komolyan, akkor könnyen benne találjuk magunkat a sokféle lelki búvópatakban, a varázsgömbös, pókhálós, horoszkópos, kártyavetős, csodadoktoros és bagolyhuhogásos világban. Amely először nevetségesnek, és meseszerűnek hat, de egyszer csak azon vesszük észre magunkat, hogy már beitta magát lelkünkbe.
Óriási az éhség Jézusra, s ezért él meg annyi sarlatán, aki kihasználja a tisztességes lelki igényt, és keres komoly pénzeket. Nem azokról beszélek, akik a Szentlélek valamely különleges adományát megkapták, és segítik a hozzájuk fordulókat, hanem azokról, akik talán éppen különleges adottságaikat használják fel önző célokra. Ezek Krisztust akarják önmagukkal helyettesíteni a másik életében.
Szent Lúcia szűz, vértanúnak, akinek ma van az emléknapja, a neve éppen fényt jelent. Van miért közbenjárnia. Hogy ne elégedjünk meg a sejtelmes félhomállyal, ahol mindenki kedvére vagy kínjában keresgél, hanem legyen igényünk a tiszta és normális fényre, Jézusra, aki eligazít a világ dolgaiban.
Sánta János