
Ha katolikusként belemegyünk abba, hogy csak titokban éljük hitünket, „vajon nem azt tagadjuk-e, hogy jogunk van létezni abban a társadalomban, amelynek hagyományait, szokásait, kultúráját a vallás ihlette? Ez az örökség nemzedékek sorának gyümölcse. Rajtuk keresztül jutott el a mai generációig, hogy az a maga újszerű módján továbbadja az utána következőknek. A mai társadalom nem az állam, hanem a polgárok, az emberek öröksége, köztük azoké, akik katolikusnak vallják magukat" – fogalmaz a bíboros múlt heti főpásztori levelében.
Agustín García-Gasco levelében figyelmeztet: „A radikális szekularizmus és az állami ideológia győzelme Isten elhallgattatásához vezet a közéletben. Ez abban nyilvánul meg, hogy a társadalom figyelmen kívül hagyja a természettörvény alapelveit és a vallásszabadság alapján gyakorolt tevékeny evangéliumi élet embert nemesítő erejét."
Fontos tehát, hogy „a hívő katolikusok és a jó szándékú emberek valamennyien szakítsanak az üresség és a reménytelenség kultúrájával, hogy új, az evangéliumból forrásozó életet éljenek, és olyan kultúrát építsenek, amely szabadsággal, igazsággal és Isten iránti nyitottsággal tiszteletben tartja minden ember méltóságát. Szent Vince vértanú utolsó szavaira utalva hiszem, hogy nem beszélhetünk suttogva az ember szabadságáról és méltóságáról, alapvető jogairól, valamint az élettel és a családdal kapcsolatos igazságokról. Nyíltan, hangosan kell hirdetnünk a szeretet kultúráját!" – idézi a bíboros szavait a CNA.
Magyar Kurír