Négy új szenttel gazdagodott az Egyház

Pápasága óta másodszor avatott szenteket XVI. Benedek pápa a napfényes Szent Péter téren összegyűlt zarándokok jelenlétében. A szertartáson számos hivatalos delegáció részt vett, többek között: Franciaországból Catherine Vautrin, társadalmi összetartás- és esélyegyenlőségi miniszter, Olaszországból Giuseppe Fioroni oktatási miniszter, Mexikóból Luis Ernesto Derbez külügyminiszter, Nápoly, Lecce, Bari polgármesterei, Carl Anderson professzor, a Kolumbusz Lovagok főlovagja.

XVI. Benedek pápával 38-an koncelebráltak, 180 pap áldoztatta a híveket, mialatt a Sixtus-kápolna kórusa énekelt.

A Szentatya prédikációjában a mai evangéliumi részt elemezve kiemelte: ha az ész és a szív, az érzelmek a földi javak fogságába kerülnek, vagyis értelmünket és a szívünket e javak megtartása irányítja, akkor nyugtalanságot hoznak az embernek. Jézus Krisztus nem azt mondja, hogy a javak önmagukban rosszak, ha nem azt, hogy ha nem megfelelően „fektetjük be” az adományokat, vagyis nem az égi birodalom építésére, tehát a rászorultak megsegítésére használjuk őket, akkor eltávolítanak Istentől. Ennek megértése – tette hozzá XVI. Benedek pápa – „szív bölcsességének" gyümölcse, amelyet "nem lehet pusztán az intellektuális síkra redukálni", hanem „egy olyan ajándék, amely a magasból jön... és amelyet az imádsággal lehet elérni". Ez a bölcsesség „többet ér az aranynál és ezüstnél, sőt a szépségnél, az egészségnél és magánál a világosságnál is". Ezért – húzta alá a pápa - ahhoz, hogy belépjünk az életbe meg kell tartanunk a parancsolatokat, de ez önmagában nem elegendő, hiszen az „üdvösség nem a törvény révén érkezik, hanem Krisztus kegyelme által. És Krisztus ezt a feltételt szabja annak, aki hozzá fordul: Jöjj és kövess engem.

A most szentté avatott négy személy az Evangélium szerinti igényes, talán sokszor nehéz, de a beteljesedés ajándékát adó utat követte – mondta a Szentatya, majd így folytatta:

„Meg kell nyílnunk a hitben Krisztus kegyelme felé, hiszen Õ mindig kész azokon segíteni, akik hozzá fordulnak. „Jöjj és kövess engem” (Mk10,21) A szentekben megvolt az az alázat és az a bátorság, hogy igent mondjanak erre a kérésre, és mindenről lemondva Krisztus barátai és követői legyenek. Így tett az a négy személy is, akit mától szentként tisztelhetünk. Az ő életükben megvalósult mindaz, amit Péter apostol így fogalmaz meg az Evangéliumban „Nézd, mi mindent elhagytunk, és követtünk téged” (Mk 10,28). Egyetlen valódi kincs van csupán, és az az Isten.”

A pápa ezután négy új szent életéből emelt ki egy-egy fontos mozzanatot.

A mexikói származású Rafael Guizar Valencia püspök a fiatalokkal foglalkozott, és sokat tett azért, hogy papi hivatások szülessenek.

A nápolyi Filippo Smaldone életét a hallássérültekkel való foglalkozásnak szentelte. Leccében intézetet hozott létre hallássérülteknek. Az intézet lett otthona az általa alapított Szent Szívről Nevezett Nővérek Kongregációjának is.

Rosa Venerini életét a tanításnak, különösen a leánynevelésnek szentelte. szentelte. 1685-ben megalapította az első leányiskolát Olaszországban,

Theodora Guérin 1840-ben missziós küldetéssel ment Amerikába 5 társával együtt, ahol Indianában megalapította rendje Isteni Gondviselés Nővérei amerikai kongregációját. Számos iskola mellett neki köszönhető az első katolikus női művészeti főiskola létrejötte Amerikában. Az oktatás mellett különös figyelmet szentelt az árva gyermekeknek.

A Szentatya végül a fiatalokhoz intézve szavait arra kérte őket, hogy vegyenek példát az új szentekről, és hozzájuk hasonlóan váljanak Krisztus követőivé.

KNA/Vatikáni Rádió/Magyar Kurír