Nem gyűlölhetjük a világot – Márfi Gyula érsek fiataloknak beszélt

Hazai – 2010. január 15., péntek | 10:54

A veszprémi érsek a Pannon Egyetem egyetemi lelkészségének ökumenikus istentiszteletén tartott beszédet. Török Ágnes református egyetemi lelkész, az összejövetel kezdeményezője elmondta, az istentiszteleteket havi rendszerességgel szeretnék megtartani, mindig más felekezet otthonában és más-más felekezet lelkipásztorainak szolgálatával. Céljuk, hogy a hívő hallgatók lelki megerősítést kaphassanak a keresztény helytálláshoz tanulmányaik során, különösen a vizsgaidőszakokban.

Az istentiszteleten egyetemista fiatalok szolgáltak muzsikával, igeolvasással, imádsággal. Márfi érsek beszédében Szent János evangéliuma alapján – „Az Ige testté lett, és közöttünk lakozott” – a megtestesülés titkáról, valóságáról és jelentőségéről beszélt, rámutatva: ez az emberiség történelmének legünnepélyesebb pillanata. A megtestesülés Isten akarata volt, a teremtés központja. Jézus Krisztus valóságos Isten és valóságos ember, egylényegű az Atyával, más megfogalmazásban az Atya képmása; ugyanaz a valóság, mégis egy másik személy. Mikor ezt az egylényegűséget az Atya és a Fiú felismeri, a mérhetetlen és szavakkal kifejezhetetlen szeretet fellobban közöttük, majd megszemélyesül, s ezt a megszemélyesülő szeretetet nevezzük a Szentléleknek. Szent Ágoston szerint így lehet legjobban megközelíteni, megérteni a Szentháromság titkát.

A keresztény világszemléletről szólva az érsek hangsúlyozta: nem beszélhetünk általánosítva a világról mint valamilyen velejéig rosszról. Sokan a világ szót szélsőségesen pejoratív, elítélő értelemben használják. Tudatosítanunk kell magunkban, mondta, hogy Isten szereti a világot, s hogy a teremtett világ szép. Bár igaz, hogy az embernek a szabad akaratból fakadó bűne rávetül földünkre, de ez nem jelenti, hogy a világ gyökeresen rossz. A dualista vallások a szellemet a jó istenre, a testet meg a rossz istenre vezették vissza. Isten azonban nem teremt rosszat soha, csak jót.

Mindannyian Isten teremtményei vagyunk – bár a bűn miatt ez sokszor nem látszik rajtunk –, ezért nem gyűlölhetjük a világot. Õriznünk és védenünk kell a nekünk adott környező természetet. Téves az a szemlélet, hogy minden ember csak a maga üdvéért felelős, mert az ember nem izolált, elszigetelt valóság. Felelős a környezetéért is, az embertársaiért is, feladata, hogy a bűn okozta sebeket helyreállítsa, s hogy Isten képére és hasonlatosságára teremtettsége minél inkább megnyilvánuljon környezetében. Igehirdetésének összefoglalásaként Márfi érsek Ady Endre Vezeklő vigadozás zsoltára című versét idézte.

Toldi Éva/Magyar Kurír