Nem utazhatott Vietnamba a vatikáni küldöttség

Amint arról korábbi hírünkben is olvashattak: a vatikáni vizsgálóbizottság feladata azt lett volna, hogy további információkat gyűjtsenek és dolgozzanak fel a Iustitia et Pax Pápai Tanács egykori elnöke boldoggáavatási eljárása ügyében.

A delegáció nem kapott beutazási vízumot. Az országból való kiutazási vízumot, amely már a küldöttség tagjainak birtokában volt, az utolsó pillanatban visszavonta Vietnam olaszországi nagykövetsége – olvasható a Vatikáni Rádió magyar nyelvű honlapján.

Az AFP, valamint az Ázsia Egyháza (Eglise d’Asie) hírügynökség szerint hirtelen fordulat állt be a vietnami állami vallásügyi hivatal politikájában. A 2002-ben Rómában elhunyt Van Thuan vietnami bíboros, a Iustitia et Pax Pápai Tanács egykori elnöke, egy volt dél-vietnami elnök unokaöccse, 13 évet töltött a kommunista rezsim átnevelő táboraiban és börtöneiben.

A vatikáni vizsgálóbizottság tervezett utazása négy állomásból állt volna: azon vietnámi egyházmegyékbe kívántak ellátogatni, ahol hosszabb időn át élt a hitvalló főpásztor; érintették volna Ho Si Minh várost is, ahol Van Thuan egykor koadjutor érsek volt, amely miatt 13 évnyi börtönre ítélték.

A bíboros boldoggáavatásának egyházmegyei szakasza 2010. október 22-én kezdődött meg. A helyi egyházmegye egy különleges csoportot állított fel a vatikáni bizottság látogatása alkalmából, olyan személyekkel, akik ismerték a bíborost. Francois-Xavier Nguyen Van Thaun 1967-től 1975-ig, a vietnami háború legkritikusabb éveiben állt az akkori saigoni egyházmegye élén.

A bizottság Hue városába is el akart látogatni: itt született Van Thuan 1928. április 17-én, s itt szentelték pappá. A tervek szerint családi dokumentumokat kívántak megvizsgálni, és Hanoi-ban olyan személyek tanúságtételét hallgatták volna meg, akik fogsága, majd a három évnyi házi őrizet idején kapcsolatban álltak a bíborossal.

Francois Xavier Nguyen Van Thuan, aki több évet töltött vietnami kommunista börtönökben, 74 éves korában, 2002. szeptember 16-án hunyt el egy római klinikán. „Egy köztünk élő szent halt meg” – nyilatkozta Giampaolo Crepaldi, a Iustitia et Pax Pápai Tanács titkára.

Vértanúk családjából származott: dédapját börtönbe zárták a XVII–XVIII. századi keresztényüldözés során; 1885-ben egész anyai rokonsága a hit elleni gyűlöletből a rájuk gyújtott templomban halt meg. Az üldöztetések ellenére hűséges és tanúságtevő családban meghallotta Isten hívő szavát; 1953-ban szentelték pappá. Tanulmányait Rómában fejezte be, 1959-ben kánonjogi doktorátust szerzett. VI. Pál pápa 1975-ben Dél-Vietnam fővárosa, Saigon segédpüspökévé nevezte ki.

Saigon hamarosan kommunista uralom alá került; a püspököt bírósági eljárás és ítélethozatal nélkül bebörtönözték. Átnevelő táborokban összesen tizenhárom évet töltött, kilenc évet teljes magányban. Nem tört meg, a remény soha nem hunyt ki szívéből; sőt: fogságának időszakát szeretettel töltötte meg – amint a keresztény közösséghez írt üzenetei tanúsítják.

A papírt, amelyre gondolatait feljegyezte, egy hétéves gyermek vitte titokban a börtönbe. Buzdításait testvérei és hívei lemásolták és terjesztették. Szelíd és szeretettel teljes magatartása oly nagy hatással volt őreire, hogy közülük sokan tanítványaivá lettek.

Egy napon drótot kért az egyik őrtől, és közösen keresztet formáltak belőle: ez volt püspöki keresztje, melyet élete végéig hordott nyakában.

1988. november 21-én szabadult a kommunista fogságból. 1992-ben a Migrációs Katolikus Nemzetközi Bizottság tagja lett, 1994-ben az akkor már Ho Si Minh-város koadjutor érsekévé és a Iustitia et Pax Pápai Bizottság alelnökévé nevezte ki a pápa. A tanács elnöki tisztét 1998-ban vette át. II. János Pál 2001. február 21-én bíborossá kreálta. 2000 nagyböjtjében, a pápa kérésére, ő tartotta a Vatikánban a lelkigyakorlatos elmélkedéseket. Könyvként kiadott elmélkedéseit hat különböző nyelvre fordították le.

Magyar Kurír

(gj)