Nem vagyunk egyedül Európa nagyvárosaiban

A sajtótájékoztatón megjelent Camillo Ruini bíboros, pápai küldött, a szervezők képviseletében Erdő Péter esztergom-budapesti érsek, illetve Bécs, Brüsszel és Párizs főpásztorai, akik az itt szerzett benyomásaikról szóltak.

Elsőként Ruini bíboros vallott érzéseiről: „Örömteli megtapasztalás volt ezen a héten részt vennem, érezni az emberek örömét, akik megélték a missziót. Az öröm mellett a megelégedettség érzése is eltöltött, mikor tapasztaltam, hogy nem csupán jó fogadtatásra talált itt a Városmisszió, hanem igen hatékonyan működtek benne közre. Úgy gondolom, hogy a misszió nagyon fontos dolog, mind az Egyház, mind Budapest számára, hogy több bizalommal, több tudatossággal végezze ezt a feladatát, de ugyanakkor a többi város felé is üzent, hogy az emberek lássák, az Egyház nem csupán várja az embereket, hanem elébük is megy, részt akar venni az életükben.”

A pápai követ után Erdő Péter kiemelte, hogy, a budapesti misszió szervezői számára különleges öröm volt érezni, hogy „mi katolikusok nem vagyunk egyedül egy európai nagyvárosban”. A magyar egyházi küldöttség jelen volt már Bécsben, Párizsban, Lisszabonban és Brüsszelben is, és látta, a Városmisszió hatását, illetve sok tapasztalatot gyűjtött. A mostani Városmisszió előkészítésében az előző városok szervezői is közreműködtek. A pápai legátus jelenléte örömtelien fejezte ki, hogy „része vagyunk a világegyháznak, és mostani akciónk az egyetemes Egyház tevékenységének a része”. Az egyetemesség megtapasztalása segít átérezni a kiengesztelődés, a szolidaritás és a felfedezett hit örömét.

Godfried Danneels bíboros, malines-brüsszeli érsek kiemelte: „Szüksége van az egyháznak arra, hogy ilyen egyhetes ünnepet tartson, és szüksége van a híveknek is, hogy együtt kimenjenek az utcákra, fontos ez a közös misszió.” Megragadó volt számára, hogy rengeteg önkéntes működött közre. Fontosak ezek az alkalmak az önkéntesség gyakorlására. Végül tetszését fejezte ki a jellegzetesen magyar zenei kínálat iránt.

André Vingt-Trois, Párizs érseke arról beszélt, hogy a többi négy városhoz képest Budapest különleges, hiszen egykor a vasfüggöny mögött helyezkedett el. Nyugaton a magyarországi egyházat eddig a csend egyházának tartották. Õ azonban úgy tapasztalta, hogy ez nem a hit némasága. A Városmisszió nem meteorként csapott be a magyar egyház életébe, hanem a kommunizmus 40 éve alatt is kitartó hit meghozta a gyümölcsét. Most az egyház újra szabadon hirdetheti az igét, és ezért láthatóvá válnak ezek a gyümölcsök.

Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek úgy vélte, hogy a Városmissziónak nem csak bíborosok a főszereplői, hiszen a kezdeményezők a világiak voltak. Az itt megnyilvánuló prófétai ajándékok lelkesítették a főpásztorokat is. Az élet olyan, „hogy mi pásztorok sokszor a nyáj mögött megyünk, ők pedig bátorítanak, mennek előre, és kezdeményeznek. Õk azok, akik legközelebbről megtapasztalják, milyen nagy szükség van az egyházra, s ezúton is szeretnék hálát adni ezért az Úrnak, a híveknek pedig köszönetet mondani a bátorításért”.

Végezetül világi meghívottként Betlen János televíziós szerkesztő-műsorvezető szólalt meg. Röviden annyit mondott, hogy a főpásztorok kerekasztal-beszélgetésének moderálására történt felkérését televíziós szakmája legigazibb elismeréseként értékeli.

Kérdésre válaszolva Erdő Péter bíboros elmondta, hogy a misszió jó alkalom a különféle vallások, felekezetek közötti párbeszédre is. Példaként említette Brüsszelt, ahol a Városmisszió keretében egy zsidó rabbi és egy muszlim vallási vezető beszélgetett arról, hogy mit jelent számukra az imádság. A közös pontok megkeresése Budapesten is fontos kérdés volt, ezt jelzi, hogy a katolikus és protestáns résztvevőkön kívül – a magyarországi hagyományoknak megfelelően – több ortodox vallási vezető is felszólalt. Ruini bíboros a ma emberének lelki válságát firtató kérdésre felelve azt mondta: az egyház érzékeli a világ problémáit, és erre úgy válaszol, hogy Krisztust, az emberé lett Istent mutatja fel példaként.

Hogyan tovább?

Erdő Péter a sajtótájékoztató után a Magyar Kurírnak a Városmisszió utáni időszakra vonatkozó kérdésére elmondta: jó volt megismerni a résztvevőket, és kipróbálni egy sor új missziós módszert. Az öt nagyváros főpásztoraival történt találkozón fogalmazódott meg, hogy továbbra is együtt kell működniük. Ezek kisebb tematikus kongresszusok, papok és világi szakemberek csereútjaiban nyilvánulhatnak meg. Elképzelhetőnek tartott egy közös szolidaritási akciót is, amely a harmadik világ rászoruló egyházmegyéi számára nyújt hasznos segítséget. Ugyanakkor itthon az egyes plébániákon tovább él ez a misszió, hogy miként, azt még föl kell mérni.

Magyar Kurír

Kép: Nagy Nándor